Blog

Miből lehet választani, és melyik mire jó?

A szivattyúknak két nagy csoportja létezik:

·        a térfogat kiszorítás elvén működő és

·        az áramlástechnikai elven működő rendszerek.

Térfogat kiszorítás elvén működő szivattyúk

Más néven volumetrikus szivattyúk a behatárolt munkatér térfogatának változtatásával látják el a folyadék-és zagyszállító szerepet. A változtatást valamilyen kiszorítóelem végzi, ezeknek a típusoknak az alkalmazott technológiától függően számos alfajuk létezik.

Tipikus megoldások

-         Hengeres

-         Búvárdugattyús

A folyamatos és zökkenőmentes áramlást egyenirányító szelepek, valamint jellemzően a kiszorítóelem meghajtásáért felelős forgattyús hajtőmű biztosítja.

A rendszerint elektromotorral meghajtott forgattyús hajtómű tengelyén a forgómozgást alternáló mozgássá konvertáljuk: ennek eredménye, hogy a dugattyú egy szabályozott, egyenletes szívó-és nyomóütemet generál a munkatérben. A szívószelep, amikor a dugattyú a hajtómű felé mozog, lehetővé teszi folyadék beáramlását, ellenkező ütemben pedig lezárja a bemeneti csatornát. A nyomószelep épp ellenkezőleg működik. Az áramlás a szelepek váltott ütemben történő nyitása végett lesz egyirányú. A szivattyúkban elhelyezkedik egy úgynevezett szűrőkosár, melynek feladata a beáramló folyadék megszűrése azoktól a szennyeződésektől, szilárd tárgyaktól, amelyek a rendszer működését megakadályoznák, vagy károsítanák a szivattyút, dugulást okoznának, vagy épp szelepfennakadást. A szűrőrendszerbe épül be az úgynevezett lábszelep, amely visszacsapó szelepként megakadályozza, hogy a szivattyú kiürüljön, amikor leáll az üzem, így - feltöltött állapotban - könnyedén indítható marad.

A fenti elvből következik, hogy a szivattyú szállítása szakaszos, hasonlóan egy benzin-vagy dízelüzemű autó motorjának működéséhez. A szivattyú a létrejött nyomáskülönbséggel, lökésszerű mechanikai folyamatokkal, ütemesen szállítja a folyadékot, zagyot. A szivattyúk fő paraméterét, a folyadékszállító képességét méretének függvényében szoktuk megadni. Nagy teljesítményű szivattyúk esetében a m³/óra, vagy a m3/perc mértékegység használatos. Kis teljesítményű szivattyúk esetében a szokásos mértékegységek a liter/óra, vagy a liter/perc. Működési jellegéből következően ennek a szivattyútípusnak a legfőbb hátránya az egyenetlen folyadékszállítás, amit szabályozni szükséges, erre a kiegyenlítésre a tervezők légüst-technológiát vagy kettős ütemű dugattyút használnak.

Komoly probléma még ezeknél a berendezéseknél a megfelelő tömítés megoldása. A munkatér semmiképp sem kerülhet kapcsolatba a külső térrel. Amennyiben nem megfelelő tömítést alkalmazunk a szívó-oldalon, csökkenhet a szállítható folyadék mennyisége, a szivattyú hatékonysága, valamint élettartama is sérülhet, a nyomó oldalon pedig szivárgás, esetleg a nagy nyomás miatt balesetveszély is keletkezhet. Előnyük viszont, hogy szinte bármekkora víznyomás elérhető általuk, ez akár több száz bar is lehet.

A másik hasonló típus a membránszivattyúk osztálya.

A működési elvük alapvetően nem különbözik, de a technológiai szerkezetük igen. A munkaterületet itt nem dugattyú, hanem egy rendkívül intelligens, hajlékony, alakuló membrán veszi körül. Ahhoz, hogy a szívó-nyomó hatás létrejöjjön, természetesen a membrán térforgatát kell változtatni, így jön létre a folyadék szállítására alkalmas nyomás, a membrán közvetíti a megfelelő mozgási energiát.Ez a membrán jellemzően textilbetétes gumi, esetleg műanyag lehet, ami biztosítja a megfelelő élettartamot és a stabil, üzemszerű működést.Ezeknek a szivattyúknak az előnye a rendkívüli egyszerű szerkezet, a könnyű javíthatóság és a magas élettartam. Tömítési problémáik nincsenek, csak a szelepek megfelelő időközönkénti – minimum fél év – karbantartásával kell szakembernek foglalkoznia. A membrán is elkopik, megreped egy idő után, de szerencsére ennek élettartama jellemzően – szokásos használat mellett – nagyon hosszú, akár években mérhető is lehet.

A szakaszos szállítás problémája itt is fennáll, azonban ez ugyanolyan eszközökkel kezelhető, mint a dugattyús szivattyúknál. A membránszivattyúk legnagyobb hátránya, hogy jóval kisebb víznyomás előállítására képesek, mint dugattyús társaik. Ennek oka a membrán behatárolt rugalmassága, amely a fizikai keretek között nagymértékben nem növelhető.

Szeretne még többet tudni a szivattyúkról és a működésükről? Tanácstalan, milyen szivattyú szolgálná ki leginkább az Ön igényeit? Kérdezze szakemberünket, és pontos, érthető választ fog kapni, amely segíti a megfelelő döntésben.

Állunk rendelkezésére szakmai, műszaki kérdése esetén – vegye komolyan a szivattyúhasználat megtervezését, hiszen így rengeteg későbbi, felesleges bosszúságtól kímélheti meg magát.

0 hozzászólás

Képzeljünk el egy átlagos autót. Ennek működéséhez szükség van üzemanyagra, amely nélkül csupán „Flinstone” módon tudnánk előre haladni. A motor kifogástalan működéséhez a megfelelő olajszintre is szükség van, máskülönben az alkatrészek túlmelegszenek és károsodnak – ezzel igen komoly és költséges problémákat okozva.

Így van ez az örvényszivattyúk esetében is

Ha a berendezés működés közben folyadék nélkül marad, a súrlódó alkatrészek folyamatos veszélynek vannak kitéve. A túlmelegedés közben károsodhat a tengelytömítés és a forgótengely, ami nem kevés bosszúságot okozhat a továbbiakban. Ilyenkor ugyanis a szivattyú élettartalma jelentősen lecsökken, főleg ha hagyjuk, hogy a „szárazon futás” esete hosszú távon fennálljon.

Lássuk mi a megoldás

A szivattyú ideális működéséhez biztosítani kell egy minimális folyadékszintet, ami minden esetben a maximális fogadóképesség öt százalékával egyenlő. Ez azt jelenti, hogy amennyiben egy 100 literes szivattyú tulajdonosai vagyunk, ügyelnünk kell arra, hogy legalább 5 liter folyadék legyen a rendszerben.

És erre bizony folyamatosan figyelnünk kell

Azonban teljesen életszerűtlen, hogy naponta akár többször is megmérjük az aktuális folyadékszintet. Éppen ezért ajánlott indikátor-berendezéseket alkalmazni, amelyek elvégzik a „piszkos munkát”. A vízhiányvédők remek megoldást kínálnak a szárazon futás elkerülésére, és ezek között mindenki könnyedén megtalálhatja a számára ideális lehetőséget.

Választhatja például a nyomáskapcsolót

Ez a legegyszerűbb, a háztartásokban leggyakrabban alkalmazott berendezés. A nyomáskapcsoló működésének lényege, hogy egy bizonyos folyadékszint alatt automatikusan kikapcsolja a szivattyút, ezzel megakadályozva a berendezés esetleges károsodását. Ezek szinte kivétel nélkül rugós elven működnek, az alapbeállításuk 0,4 bar szokott lenni.

Egy fontos dolog a beszereléshez

A kapcsolót a hidrofor tartály után, a szivattyú nyomóoldalán kell bekötni a rendszerbe. Rendkívül fontos, hogy a vízoszlop magassága nem haladhatja a már beállított minimális értékhez tartozó szintet. Tehát például egy 0,5 baros rendszernél nem lehet nagyobb a szintkülönbség 5 méternél, ellenkező esetben a felszerelt védelem funkcióját veszti.

Egy kombinált megoldás

A szárazon futás megakadályozása az áramlás- és nyomáskapcsoló közös alkalmazásával is lehetséges. Ez a kombinált lehetőség hasonló elven működik, mint a kapcsoló, tehát egy előre feszített rugó, egyszerűen a gravitáció elvén, érzékeli a nyomáskülönbséget a rendszerben és automatikuson működésbe lép. Ráadásul ez az intelligens megoldás már alul-felül vezérelt – tehát bekapcsolja a szivattyút ha a nyomás az érték alá esik és kikapcsolja ha a nyomás egy bizonyos pont fölé emelkedik vagy megszűnik.

Minden háztartásnak szüksége van a megbízható módon működő szivattyúra, amelyhez elengedhetetlenek a tökéletesen működő alkatrészek. Ezek megóvását segítik a vízhiány elleni védekezés eszközei, a nyomás- és az áramlásérzékelő.

0 hozzászólás

A műszaki termékek vásárlásakor elengedhetetlen, hogy legalább felszínesen ismerjük azok működését. Így ugyanis sokkal könnyebben találhatunk rá az ideális termékre, amely minden igényt kielégítően passzol majd az otthonunkba. Ha tudjuk, hogy mit keresünk, akkor egyszerűbben fogjuk megtalálni pontosan azt a típust, márkát és formát, amire szükségünk van.

Nincs ez másképp a szivattyúkkal sem

A megalapozott döntéshez tisztában kell lennünk az alapvető információkkal, a működési elvvel és a technológiával. Érdemes alaposan utána nézni az adott típus minden jellemzőjének, hiszen ez rengeteg szempontból lehet hasznos.

Például a szakember kiválasztásában is segíthet

A szivattyú telepítése sok hibalehetőséget rejt, ha nem szakszerűen nyúlnak hozzá, akkor hamar probléma adódhat a berendezéssel. Ennek következtében ugyanis kevésbé lesz hatékony a működés, így rövidebb élettartalommal, működési problémákkal és anyagi veszteséggel kell számolnunk. Egy alap tudás azonban megvéd a szélhámosoktól, ennek birtokában ugyanis felismerhetjük az igazi szakembereket.

Amit a szivattyúkról tudni érdemes

Ez a berendezés folyadék és zagy szállítására szolgáló eszközök. Számos típusa ismert, de működési elv alapján a centrifugál-szivattyú a legismertebb.

Hogyan működik ez a kiegészítő?

A készülékben lévő elektromotor a gazdaságos felhasználás érdekében létrehoz egy örvényhatást – éppen ezért ezeket a típusokat örvényszivattyúknak is nevezik. A folyadékoknak a lehető legkisebb energiafelhasználással kell átáramlania a szivattyún, és ebben nyújt segítséget ez a hatás.

A motor tengelyére egy járókereket szerelnek, amely a mozgása során képes „előrelapátolni” a folyadékot, így hozva mozgásba az egész berendezést. Ennek működését tehát hasonlóképp kell elképzelni, mint a levegő keringetésére alkalmas ventillátorokét.

Az átáramlott folyadék egy spirális csigaház részletére terelődik, innen pedig megnövekedett energiával távozik a nyomócsonkon keresztül a rendszerből – akárcsak a tűzoltófecskendőből kirobbanó nagy nyomású víz.

Örvényszivattyúk a hétköznapokban

A hétköznapok során legtöbbször ennek a szivattyúnak vesszük hasznát, a háztartásokban és az ipari területeken egyaránt alkalmazzák. Különböző fajtái léteznek, amelyek mind remek kiegészítői az egyes rendszereknek. A cső-, búvár-, szennyvízátemelő-, illetve önfelszívó locsoló szivattyú mind a korábban ismertetett elven működik.

Továbbra is bizonytalan a választást illetően?

Forduljon kollégánkhoz szakértői tanácsért. Bemutatjuk és elmagyarázzuk az egyes típusok tulajdonságait, így könnyen kikalkulálhatja, hogy melyik az ideális megoldás.

Ha kérdése van, keressen bennünket – minden kötelezettség nélkül!

0 hozzászólás

Fontos kérdés a vásárlás előtt – szempontok, tények és tévhitek a különböző típusok felhasználásáról 

Amikor szivattyú vásárlásán gondolkodunk, gyakran felmerül a kérdés, melyik típust válasszuk, melyik lenne nekünk az előnyösebb? Cikkünkben ehhez szeretnénk támpontokat adni Önnek.

A felhasználás helyétől, módjától függően lehet előnyösebb egyik, vagy másik technológia.

Fúrt kutak esetén a legolcsóbb megoldás az önfelszívó szivattyúk telepítése, 3” alatti átmérőnél egyértelműen ez a technológia a hatékonyabb és a célravezetőbb. Ennél nagyobb átmérő esetén már más szempontot kell figyelembe vennünk, az üzemi vízszint felszíntől mért távolságát.

Amennyiben ez kevesebb mint 7 méter, úgy célszerűbb az önfelszívő szivattyú, vagy önfelszívó házi vízmű alkalmazása. Amennyiben az átmérő és az üzemi vízszint is ennél nagyobb, akkor már a búvárszivattyú lesz az ideális megoldás számunkra.

Ásott kutak esetén szintén az üzemi vízszint lesz a mérce, amennyiben 7 méternél mélyebb, akkor csak merülőmotoros búvárszivattyút (ásottkút szivattyút)tudunk csak alkalmazni. Ennél a kúttípusnál felmerülhet egy olyan probléma, hogy ha a kútba szerelt fogadókonzolon helyezzük el a szivattyút, kockáztatjuk bizonyos  érintésvédelmi hibák lehetőségét, és az élettartama is rövidebb lehet a berendezésünknek, ezért érdemesebb más megoldást keresnünk (külön aknában helyezzük el a szivattyút).

Természetesen a szivattyú kiválasztásánál nem a fenti az egyetlen figyelembe veendő szempontunk. Amennyiben például nagy vízmennyiséget kell kinyernünk a berendezéssel, nagy térfogatú szivattyú szükséges, ebben az esetben egyértelműen a búvárszivattyú a célravezető technológia az önfelszívó szivattyú helyett. Amennyiben a gépházat folyamatosan felügyelni tudjuk, alkalmazhatunk önfelszívó eszközt is, de általánosságban inkább a búvárszivattyút tudjuk javasolni.

Általánosságban elmondható, hogy a búvárszivattyú a nagyobb távolságok áthidalása, nagyobb teljesítmény-elvárás esetén alkalmazandó típus. Nagyobb nyomás előállítására képes általában, így például ha a kinyert víz felhasználási területe messze esik a kinyerési ponttól, a szállításhoz szükséges nagyobb nyomás általában csak búvárszivattyú felhasználásával oldható meg célszerűen.

Ami még az önfelszívó szivattyú ellen felhozható érv, hogy csak a kúttól távolabb van lehetőség üzembe állítani, a fent vázolt esetben azonban ilyenkor a szívó-oldal hossza túlzottan megnőne, ami egy felesleges korlátozása lenne a készüléknek.

Szakembereink szívesen segítenek Önnek a felmerülő további kérdések megválaszolásban, a megfelelő szivattyútípus kiválasztásában, helyszíni felmérés igénybe vételével is – ha Ön szivattyú vásárlásán gondolkodik, keressen Bennünket bizalommal, szakértőink segítségével garantált, hogy a legjobb döntést fogja meghozni!

0 hozzászólás

A madarak szívet melengető éneke jelzi, hogy a tavasz már itt áll a küszöbön. És ez bizony azt jelenti, hogy néhány hónap múlva beköszöntenek a forró napok, amikor igazán felüdítő lesz nagyot csobbanni egy kerti medencébe.

Már ha tiszta a vize

A medence ugyanis nem csak a szakszerű vegyszeres ellátást igényli, a tiszta és egészséges környezethez ugyanis a víz forgatására is szükség van. Erre a nemes feladatra kiváló szivattyút választhatunk, amely maradéktalanul elvégzi a rá bízott munkát.

De miért van egyáltalán szükség a vízforgatásra?

A medence vizében, bár nem élővíz, számos mikroorganizmus és szilárd szennyeződés található. Ahhoz, hogy elkerüljük a szennyezett és egészségtelen környezetet, folyamatos karbantartásra van szükség. Mindenki könnyen beláthatja, hogy nem az a megfelelő eljárás, ha minden egyes nap leeresztjük, majd reggel feltöltjük a medencét – hiszen ez se nem gazdaságos, se nem környezetkímélő.

A megoldást a vegyszeres kezelés és víz folyamatos mozgatása jelenti – bizony, a kettő együtt. A vízkezelés nem úszható meg csupán egyik vagy másik módszerrel, a kettő egymást kiegészítve biztosítja a kristálytiszta vizet. Egyrészt nem elég, ha csak a medence egy részét tisztítjuk, másrészt a vegyszerrel elpusztítható mikroorganizmusokon kívül megannyi más szennyeződés is belekerülhet a vízbe.

Mindezekre azonban kiváló megoldást nyújtanak az egyes szivattyú típusok

Ezek közül a homokszűrős az egyik legnépszerűbb. A berendezés működése közben egy szivattyú a kvarchomokkal töltött tartályon keresztül nyomja át a vizet. Ennek során ez alaposan megtisztul a szennyeződésektől, valamint folyamatosan mozgásban van. A módszer olyannyira hatásos, hogy egyes statisztikák szerint a medence vize akár 4-5 (!) éven át is tiszta maradhatna leengedés nélkül. A népszerűség oka tehát nem más, mint a megbízható és egyszerű működés, a hosszú élettartalom pedig egy további pozitívum.

És ezért még csak tennünk sem kell

A vízforgató berendezést nem úgy kell elképzelni, hogy bizonyos időközönként nekünk kell gondoskodnunk a be- illetve kikapcsolásáról. A rendszer működése ugyanis teljesen automatikus, éppen ezért tulajdonosként lényegében semmi dolgunk a napi 2-3 alkalommal elvégzendő vízforgatással.

A legideálisabb segítség

A homokszűrős (és egyéb) vízforgató berendezések rendkívül hatékonyak a mindennapokban, a rengeteg pozitívumot azonban csak a megfelelő eszköz használatával tapasztalhatjuk. A vízforgatók és a hozzájuk tartozó szivattyúk is többféle méretben és teljesítményben kaphatóak, éppen ezért az adottságokhoz mérten kell kiválasztanunk a megfelelőt. Mindenképp érdemes szakember segítségét is kérni, hogy ne merüljön fel probléma a beállítások során.

A legkisebb kerti megoldásoktól egészen a legnagyobb úszómedencékig minden esetben szükség van a víz megfelelő tisztán tartására – ez minden tulajdonos feladata és kötelessége. A víztisztítás mind egészségügyileg, mind esztétikailag elengedhetetlen, és ebben nyújtanak segítséget a különböző vízforgató berendezések. A szakszerű munkához bátran válasszunk a homokszűrős- vagy papírszűrős vízforgatók közül.

0 hozzászólás