FAR 2251 Levegő leválasztó 1.1/4" |
FAR 2206 Mágneses iszapleválasztó 1.1/4"+szigetelés |
Umbra Eurojet R Tekercselt állórész 230V |
Intex nagyméretű kerti hinta+csúszda 472×254×211cm |
Intex kerti hinta 361×254×211cm |
Intex kerti/libikóka hinta 467×254×211cm |
Intex kerti hinta 267×254×211cm |
Intex Medence alátét/szőnyeg szürke |
Intex kerti hinta/babahinta |
A víz a mindennapok során nem csak a folyadékpótlás miatt fontos és
nélkülözhetetlen. Ez az éltető
energia ugyanis a gazdálkodáshoz, az öntözéshez
és egyéb háztáji munkákhoz is szükséges. A kisebb veteményesekben és a díszkertekben
csakis akkor lesz élet, ha a növények megkapják a megfelelő mennyiségű vizet.
Hogy miért nem? Egyrészt ez a megoldás igencsak költséges, tehát takarékossági szempontból teljes mértékben előnytelen. Másrészt a víz tisztításához különböző kemikáliákat használnak, amelyek nem feltétlenül tesznek jót a házi kertekben növekedő zöldségeknek és gyümölcsöknek. A túl kemény vagy magas klórtartalmú víz látható módon árt a növényeknek, és ez a nem megfelelő „táplálás” meglátszik a minőségükön is.
Ugyanis az öntözéshez nem muszáj az ivóvizet „pazarolni”, hiszen más módszerek közül is bátran választhatunk. Érdemes például egy nagyobb hordóban összegyűjteni az esővizet, és ezt felhasználni a kert táplálására. De mivel ez elég problémás lehet a szárazabb időszakokban ezért jobb, ha csak más rendszer kiegészítéseként használjuk.
Ezek fontosabb előnyei, hogy gyakorlatilag ingyenes vízforrások, illetve a nap bármely szakában, az év bármely hónapjában rendelkezésre állnak. Azonban fennáll a veszélye, hogy a mélyben található víz szennyezett. Ilyenkor természetesen nem alkalmas a növények öntözésére, hiszen nagyobb kárt okoznak, mint hasznot. Amennyiben azonban sikerül 7-8 méter mélyre leásni és használható vizet találni, akkor mindenképp érdemes ezzel a lehetőséggel élni.
Ezek felszíni telepítésű szivattyúk, éppen ezért rendkívül egyszerű a karbantartásuk. További előnyük, hogy magas a homoktűrő képességük, ezért rendkívül magas az élettartalmuk. Mindezek miatt nem meglepő, hogy igen kedvelt a felhasználók körében.
A kertek öntözéskor érdemes elfeledkezni az ivóvíz használatának lehetőségéről, és inkább más módszereket előnyben részesíteni. Az esővíz gyűjtése és felhasználása például remek kiegészítése lehet a kerti kútnak.
A korábban bemutatott csavarszivattyú és fogaskerék-szivattyú után jöjjön egy másik népszerű típus: a centrifugál szivattyú, amelyet a perdületváltozás elvén működő típusok közül az egyik legtöbbet alkalmazott változatnak tartanak. A centrifugál-szivattyú népszerűsége annak köszönhető, hogy a perdületváltozás egyszerűen hasznosítható elvével hatékonyan növelhető meg az áramoltatni kívánt folyadék mozgási energiája.
A centrifugál-szivattyú helye a többi szivattyú között
A szivattyúkról mindannyian tudjuk, hogy a folyadék szállítása (vagy épp emelése) a legfontosabb feladatuk, de a különböző típusok eltérő elvek alapján működnek. A térfogat-kiszorításos szivattyúk a tartály térfogatának változtatásával érik el céljukat (ilyen például a már bemutatott fogaskerék-szivattyú és csavarszivattyú); a sugárszivattyú Bernoulli-törvényét, az elektromágneses szivattyú pedig az elektromosságot; aztán ott van a lényomásos vízemelő, vagyis a Mammut-szivattyú. Az, hogy melyik típust alkalmazzuk, nagyban meghatározza a felhasználási terület; mindegyiknek megvan az előnye, nekünk pedig csak azt kell tudnunk, hogy az adott tevékenységet melyik kialakítás szolgálja ki a legjobban. Címszereplőnk, a centrifugális szivattyú a térfogat-kiszorítás elvét használja, és másik gyakori neve az örvényszivattyú. Ha tovább boncolgatjuk, beszélhetünk egyfokozatú és többlépcsős kialakításról; utóbbi esetben a felhasználónak lehetősége van arra, hogy fokozza a nyomást is.
Mi kell tudni a centrifugál-szivattyúról?
A centrifugál-szivattyú a szerkezetben lévő és forgó járókerék által keltett mesterséges örvényt használja fel. A járókerék széleinél kilépő folyadék nagyobb mozgási energiával rendelkezik, mint a belépő, ezért a közeg felgyorsul, és az örvény az áramoltatni kívánt folyadékot arra készteti, hogy távolodjon el a tengelytől. A centrifugál-szivattyú tehát a forgómozgást használja működése során, és a benne lévő járókerék, valamint az azt meghajtó motor jelenti a legfontosabb alkatrészeket.
Az energiatakarékos és környezetvédő megoldások kedvelőinek van egy jó hírünk: címszereplőnk egy kiváló, vízemelésre használható eszköz, ami az egyszerű felépítés mellé olcsó üzemeltetést is kínál a felhasználóknak. A vízellátás költségeit jelentősen lecsökkentő vízemelő kos egyik legnagyobb előnye, hogy nem igényel drága energiát a működtetéshez, mivel a természet ingyenesen elérhető, mindenki számára adott erőit hasznosítja.
A vízemelő kost 1796/97-ben találták fel a Montgolfier fivérek: a két francia, Joseph-Michel és Jacques-Étienne neve leginkább a hőlégballon feltalálása miatt csenghet ismerősen, pedig a szakemberek sok más érdekes találmányt is hátra hagytak az utókorra. Az első kezdetleges vízemelő kost még kézzel működtették egy hidraulikus munkahenger segítségével, de aztán jöttek a Mongolfier fivérek, akik továbbfejlesztették a készüléket, ami képes volt arra, hogy önerőből dolgozzon. Hogy miképp? A vízemelő kos működési elve egyszerű, de nagyszerű: a szerkezet a víztömeg saját energiáját használja fel a folyadék kiemeléséhez.
A vízemelő kos minimális karbantartást igényel, mivel csupán két mozgó alkatrésze van: a súllyal vagy rugóval terhelt áteresztőszelep mellett csupán egy visszacsapó szelep van a szerkezetben. A többi tartozék sem mondható drága mulatságnak: a víz a nyitott áteresztőszelepen keresztül érkezik, majd a gravitációs erő hatására a szállítócsőbe kerül, ahol sebességet nyer addig, amíg az áteresztőszelep be nem záródik. Ekkor a nyomáscsökkenés miatt kinyílik a visszacsapó szelep, a víz pedig felfelé indul. A költséghatékony működtetés mellett előnye, hogy nem kell hozzá külső energiaforrás, cserébe viszont a vízemelő kos rendkívül megbízható, ráadásul szerteágazó területeken is használhatjuk. Népszerű kelléke az öko gazdaságoknak és a kiskerteknek is. Kiváló asszisztencia kertünk locsolásához, víz tárolásához vagy épp állatok itatásához.
A korábbi cikkünkben bemutatott csavarszivattyú után jöjjön egy másik népszerű típus, mégpedig a fogaskerék-szivattyú, amely a folyadék áramoltatását a mozgási energia hidraulikus energiává történő átalakításával oldja meg. A fogaskerék-szivattyúk egyszerű felépítésű berendezések, amiknek költségkímélő a fenntartásuk és megbízható a működtetésük. Nem véletlen, hogy ennyire közkedvelt a felhasználók körében, és hogy töretlenül őrzi helyén a népszerűségi listán.
A fogaskerék-szivattyú felépítése és működése
A típusnak hat fontos elemét érdemes felsorolni: a fogaskerékpár mellett ott van a csapágy- és a szivattyúház, az első és a hátsó házfedél, a tengelytömítés, a csapágyak, valamint az axiális tömés. Az elemek öntöttvasból és alumíniumból készülnek, és a kopásra ítélt alkatrészeket viszonylag egyszerű cserélni. Kialakítás tekintetében külső és belső fogazású fogaskerék-szivattyúról is beszélhetünk, de a szakértők szerint a belső fogazású jelenti a legjobb és leghatékonyabb megoldást, mivel esetében nagyobb a szét- és összegördülések szöge. Hogy ez miért fontos? Azért, mert szíváskor és kiszorításkor így kisebb lesz a folyadéksebesség változása, ebből fakadóan pedig csökken a kavitáció veszélye, vagyis a típust akár nagyobb fordulatszámon is üzemeltethetjük. Az áramoltatás egy viszonylag egyszerű elven működik: a folyadék a szívóoldalról a nyomóoldalra a fogak közti résekben jut el, a mozgásról pedig az egymásba kapaszkodó, majd egymástól eltávolodó fogak gondoskodnak. Amikor a fogak összeérnek, nyomásnövekedés alakul, amikor pedig szétmennek, akkor nyomáscsökkenés. Ez eredményezi a szívóhatást, aminek segítségével a folyadék a nyomócsőbe kerül.
A fogaskerék-szivattyú tulajdonsága és alkalmazási területe
A fogaskerék-szivattyú egyik legfontosabb előnye, hogy könnyen és olcsón karbantartható. A típust -40 és + 80 Celsius fok között érdemes üzemeltetni, mert ennél alacsonyabb vagy magasabb hőmérsékleten jelentősen csökken a hatékonysága. Nagy sebességük miatt kiválóan használhatók viszkózus anyagok szállítására, működésük pedig csendes. A típust széles körben alkalmazzák, nemcsak a magánjellegű, hanem ipari felhasználás is széles körű.
A csavarszivattyú az egyik legismertebb és legegyszerűbb működési elven dolgozó térfogat-kiszorításos szivattyú, aminek ráadásul komoly történelme van, hiszen már az ókorban is használták első változatait. De minek köszönhető ez a töretlen népszerűség? Annak, hogy a típus egy rendkívül könnyen hasznosítható fizikai szabályt alkalmaz a hibátlan működéshez, ráadásul ennek kiaknázásához nincs szükség komoly technológiára sem.Persze a jelenkor megoldásai hatékonyabbak és jobbak, mint az ókorban használtak, de az alapok ettől még nem változtak. Éppen ezért olyan nagyszerű a módszer.
Hogy működik a csavarszivattyú?
A berendezés amúgy egy álló- és egy forgórészből áll; előbbi maga a ház, utóbbi pedig az acélból készült csavar, amely lehet egyorsós vagy háromorsós. A folyadék továbbításáért a házban lévő forgó orsó felel, mégpedig az arkhimédészi csavar elvéhez hasonlatosan. Ha a csavarszivattyú egyorsós, akkor a folyadék áramoltatásáról egyetlen csavar gondoskodik; a szélesebb körben elterjedt háromorsós kialakításnál viszont már három, egymáshoz képest párhuzamosan beszerelt csavar dolgozik. Az elv persze ugyanaz: a forgó csavar megmozgatja a vizet, a szívótérből a nyomótér felé haladó folyadék növekvő nyomása pedig húzza magával a szállítandó mennyiséget. Az egyszerű gép egyik közkedvelt előnye, hogy egyenletes folyadékhozamot biztosít, miközben kialakításakor nem kell nagy átmérővel és mérettel számolni. A csavarszivattyú zajtalanul dolgozik és kiemelkedően tartós.
Milyen területeken alkalmazzák a csavarszivattyút?
Mivel az egyik legnépszerűbb szivattyútípusról beszélünk, ezért nehéz csupán néhány konkrétumra leegyszerűsíteni a felsorolást. A csavarszivattyú ugyanis kiválóan hasznosítható a ház körül öntözésre és locsolásra, valamint a kutakból történő vízkinyerésre. Sőt, még az ipari felhasználása is szerteágazó, és találkozhatunk vele az élelmiszergyártás, mezőgazdaság vagy épp a papíripar területén belül. Széles körű alkalmazási lehetősége abból fakad, hogy nemcsak tiszta, hanem szennyezett víz szállítására is alkalmas; nem jelent neki problémát az sem, ha a folyadék darabos vagy épp szálas anyagokat tartalmaz.