Blog

A nyomáskapcsoló egy mechanikus kapcsoló, mely érzékeli a nyomás változását a rendszerben és ennek megfelelően vezérli a szivattyú vagy kompresszor működését, tehát teljesen automatikus működést biztosít pl. házi vízmű esetén, nekünk csak a csapot kell nyitni és zárni. Működéséhez elengedhetetlenül szükség van egy megfelelően méretezett tartályra (szivattyú esetén hidrofor tartályra, kompresszor esetén légtartályra). A hidrofor nyomáskapcsoló nem biztosít szárazon futás elleni védelmet, ahhoz még egy plusz kapcsolót kell beépíteni pl. Italtecnica LP3 és elektromosan sorbakötni a nyomáskapcsolóval.

A hidrofor nyomáskapcsoló beállítása:

A hidrofor nyomáskapcsolók általában két rugóval ellátott állító csavarral készülnek. A nagyobb rugó a be- és kikapcsolási nyomást állítja (ha befelé tekerjük, azaz erősítjük a rugó nyomását akkor a be- és kikapcsolási érték is nőni fog, ellenkező irányban pedig mind a két érték csökkeni. A kis rugóval a be- és kikapcsolási nyomás közötti értéket tudjuk állítani, más néven a hiszterézist. Tehát a két rugó működése összefügg, nem pedig a nagy rugóval a kikapcsolási nyomást a kis rugóval pedig a bekapcsolási nyomást állítjuk! Általában azt szoktuk javasolni, hogy a gyárilag beállított hiszterézis az esetek 99%-ban megfelelő, csak a nagy rugó befele tekerésével állítsanak a nyomáson, mert nagyon könnyű elállítani a nyomáskapcsolót, és akkor nem azokon a nyomásokon fog működni, amit mi szeretnénk elérni.

A gyári beállítások többnyire az alábbiak:  1,4 bar bekapcsolási nyomás és 2,8 bar kikapcsolási, így  1,4 bar differencia (hiszterézis) van a két érték között.

Kezdje el befelé tekerni a nagy rugó állító csavarját. Ilyenkor a bekapcsolási érték elkezd növekedni, mondjuk 2,5 bar-ig. Ilyenkor a kikapcsolási nyomás is elkezd növekedni 3,9 bar-ig. A két érték közti különbség megmarad 1,4 bar-on.

A be- és kikapcsolási nyomás közti különbséget, a kis rugóval ellátott csavarral tudja beállítani. Ez a legnagyobb távolság a be- és kikapcsolási érték között, így csak csökkenteni lehetséges a rugó feszítésével. Tehát ha a kis rugót erősíti, akkor például a gyári 1,4 bar érték csökkeni fog, és a be- és kikapcsolási nyomás a következő képen alakulhat: 1,4 bar bekapcsolás és 2,4 bar kikapcsolás. Vagyis a gyári 1,4 bar-t lecsökkentette 1 bar-ra.

Fontos, hogy a művelet elvégzése után ellenőrizze a szivattyú működését, hogy a beállított értékeket el tudja-e érni a szivattyú, ellenkező esetben könnyen a szivattyú meghibásodásához vezethet, ha nem jól állítjuk be a nyomáskapcsolót!

A hidrofor nyomáskapcsolók alapvetően egy jó és megbízható szerkezetek, de van néhány hátrányuk. A mechanika idővel meghibásodik, nehézkes a beállításuk és nem is mindig működnek pontosan, illetve nem tolerálják a nedves, párás környezetet, viszont cserébe nagyon kedvező az áruk. A jelen már mindenképp a digitális nyomáskapcsolóké, beállítása jóval egyszerűbb, működési pontossága magasan veri a hagyományos nyomáskapcsolót és az általa kínált plusz funkciók pl. beépített szárazon futás elleni védelem bőven megérik a magasabb árat.

A szivattyuwebaruhaz.hu kínálatában megtalálja a hagyományos, mechanikus hidrofor nyomáskapcsolókat és szárazon futás elleni védelmeket, illetve a digitális nyomáskapcsolókat is, kedvező áron, raktárkészletről, gyors szállítással!

A témához kapcsolódó további cikkek:

 A házi vízellátó jó öntözéshez?

A hidrofor tartály szerepe.

Milyen méretű hidrofor tartályos házi vízművet vásároljak?

Milyen teljesítményű házi vízművet vásároljak?

Mi az az áramláskapcsoló?

0 hozzászólás

Az áramláskapcsoló vagy más néven presscontroll esetleg áramlásszabályzó, egy elektronikus eszköz műanyag házban, mely nyomásérzékelővel és áramlásérzékelővel van ellátva, melynek adatai alapján vezérli a szivattyú működését. Az áramláskapcsolót a csővezetékbe kell építeni, a készüléken keresztül áramlik a víz. Feladata a szivattyú ki- és bekapcsolása, illetve a szivattyú szárazon futásának megakadályozása. A két érzékelő működése általában mágnessel és azt érzékelő reed relével vagy pedig mikrokapcsolóval van megoldva.

A Pedrollo EasyPress vagy DG FLOW Presflo típusok esetén mágneseket használnak, amíg pl. a Grundfos PM1 vagy az Italtecnica Brio típusnál a nyomásérzékelésre egy mikrokapcsolót az áramlásérzékelésére pedig mágnest használnak.

Léteznek összetettebb áramláskapcsolók, mint pl. a Grundfos PM 2 típus, ami jóval nagyobb tudású, de egy átlagos áramláskapcsoló jellemzően három üzemállapotot különböztet meg.

Hogyan működik az áramláskapcsoló?

Az alap állapot az, amikor van nyomás a rendszerben, de nincs áramlás:

• Ilyenkor a nyomásérzékelő nem ad jelet, mert van nyomás a rendszerben
• Az áramlásérzékelő viszont ad jelet, mert az alap állapotban van.
• Az áramláskapcsoló nem ad áramot a szivattyúnak.

Üzem állapot, amikor van áramlás a rendszerben:

• Mikor egy csapot kinyitunk vagy egy mágnesszelep nyit ki, leesik a nyomás a rendszerben és a nyomásérzékelő jelet ad, hogy nincs nyomás.
• Az áramlásérzékelő még mindig alap állapotban van, ezért az elektronika áramot ad a szivattyúnak. Amíg van vízátfolyás vagyis áramlás a készülékben, addig a vezérlő folyamatosan üzemelteti a szivattyút.
• Amikor elzárjuk a csapot vagy egy mágnesszelep elzár, akkor az áramlásérzékelő alap állapotra tér vissza, vagyis ad jelet, a nyomásérzékelő viszont a rendszerben található nyomásnak miatt nem ad jelet.
• Ebből az állapotból a vezérlő arra a megállapításra jutott, hogy megszűnt a víz fogyasztás és leállítja a szivattyút addig, míg a folyamat nem indul újra azzal, hogy a nyomásesés következtében a nyomásérzékelő jelét érzékeli.

Szárazon futás elleni védelmi állapot:

• Üzemel a szivattyú és elfogy a szállított víz, akkor a vezérlő mind a két érzékelőtől jelet kap, mert nincs sem nyomás sem áramlás a rendszerben.
• Ilyenkor a nyomásérzékelő és az áramlásérzékelő is jelet ad, mert alap állapotban van, mivel a vízhiány miatt nincs sem áramlás sem nyomás a szivattyúban.
• Ebből a vezérlő megállapítja, hogy nincs sem nyomás, sem áramlás nincs, ezért nem ad áramot a szivattyúnak, megakadályozva ezzel annak a szárazon futását.

Többnyire már az áramláskapcsolók szárazon futás esetén megpróbálják magukat többször újraindítani, de vannak még olyan típusok amikben ez a funkció nincs, ezeket kézzel, manuális úton kell újraindítani vagy más néven reset-elni.

Miért jó az áramláskapcsoló öntözéshez vagy öntözőrendszerhez?

Azért, mert bekapcsolás után folyamatosan üzemelteti a szivattyút mindaddig, amíg áramlást érzékel, ezáltal használatával elkerülhető a nyomás ingadozása, egyenletes nyomást biztosít. Fontos, hogy a rendszer jól tömített legyen, mert akár egy csepegésre is bekapcsolja a szivattyút, pedig közben nem is történt vízkivétel. Ezt egy kisméretű (max. 24L) hidrofor tartállyal kompenzálhatjuk, de inkább legyen a rendszer megfelelően tömített. A kisméretű hidrofor tartály alkalmazásával továbbá a folyadékütéseket is kivédhetjük, illetve egy nagyon kevés víz kivétele esetén nem kapcsolja be a szivattyút. A szivattyút jól kell kiválasztani a rendszerhez, mert az áramláskapcsolón nem tudunk nyomást szabályozni, a kikapcsolási nyomás minden esetben a szivattyú végnyomása lesz. Továbbá figyelembe kell venni áramláskapcsoló és szivattyú választása esetén, a szivattyú elektromotorjának a teljesítményét és vízszállítását. A készre szerelt egységek, más névenöntözőrendszer szivattyú, egymáshoz illő komponensekből van összeállítva, elektromosan bekötve, használatra készen, így nem kell bajlódnunk a kiválasztással.

Miért nem jó az áramláskapcsoló házi vízellátásra?

Azért, mert már 1-2 dl víz kivétele esetén is elindítja a szivattyút, és a túl sok be- és kikapcsolás miatt a szivattyú és az áramláskapcsoló is meghibásodhat, hiszen minden villanymotorhoz meg van adva a maximális óránkénti indítások száma. Lakás vagy ház vízellátásra a hidrofor tartályos rendszereket (házi vízmű) ajánljuk mechanikus vagy digitális nyomáskapcsolóval, de az alábbi cikkben megtalálja mit kell tennie, ha lakás vagy házat és öntözőrendszert is kell üzemeltetnie:

 A házi vízellátó jó öntözéshez?

Sokféle, minőségi, de kedvező árú áramláskapcsolók megtalálhatók rövid szállítási határidővel a szivattyuwebaruhaz.hu kínálatában, ahol szakképzett ügyfélszolgálatunk a rendelkezésére áll!

A témához kapcsolódó cikkek:

A hidrofor tartály szerepe.

Milyen méretű hidrofor tartályos házi vízművet vásároljak?

Milyen teljesítményű házi vízművet vásároljak?

0 hozzászólás

A gumimembrános hidrofor tartály előfeszítési nyomására gondosan oda kell figyelni, mert nagyban ettől függ a házi vízmű élettartama. Az ellenőrzéshez elegendő egy autós keréknyomásmérő, a feltöltéshez viszont már szükségünk lesz lábpumpára vagy egy kompresszora.

A házi vízellátókhoz alkalmazott hidrofor tartályok, már gyárilag fel vannak töltve kb. 1,5-2 bar nyomásra (a pontos értéket a gyártó feltünteti az tartály adattábláján), azonban ez az érték nem mindig megfelelő számunkra.

Miért nem megfelelő számunkra a gyári érték?

Annál az egyszerű oknál fogva, hogy ha csökkentjük a hidrofor tartály előfeszítési nyomását, akkor több víz fér a tartályba és ezáltal a szivattyú ritkábban fog bekapcsolni. Viszont nem szabad túlságosan lecsökkenteni a gumimebrános hidrofor tartály előfeszítési nyomását, mert az a tartályban lévő gumimembrán meghibásodásához vezet. Az alsó érték, soha ne legyen 1bar-nál kevesebb a tartály üres állapotában mérve!

Hogyan kell ellenőrizni az előfeszítési nyomást?

Az ellenőrzéshez keressük meg a tartályon lévő pumpaszelepet (ugyan olyan szelep mint ami az autó kerekében van), általában egy műanyag kupak alatt találjuk a hidrofor tartály vízcsatlakozásával ellentétes oldalon.

A beállítás lépései a következőek:

Áramtalanítsuk a szivattyút (házi vízművet) majd nyissunk meg egy csapot, ahol a rendszerben lévő, nyomás alatt lévő víz távozni tud, ezt a csapot hagyjuk is nyitva.

Amennyiben az előfeszítési nyomás nagy, akkor a pumpa szelep tüskéjét, óvatosan benyomva egy kis csavarhúzó segítségével tudunk leengedni az előfeszítési nyomásból, időként ellenőrizve a keréknyomásmérő segítségével az előfeszítési nyomást.

Amennyiben az előfeszítési nyomás alacsony, akkor a lábpumpa vagy a kompresszor segítségével tudjuk feltölteni a kívánt értékre. Ilyenkor a nyitva hagyott csapon keresztül víz távozik.

Ellenőrizzük, hogy a pumpaszelep jól zár-e, nem szökik-e a levegő.

Miután végeztünk, a csapot zárjuk el és helyezzük a szivattyút, házi vízművet áram alá.

Általában 3-6 havonta érdemes ellenőrizni a gumimembrános hidrofor tartály előfeszítési nyomását, de az átlagostól eltérő használat során sűrűbben is tegyük meg, illetve a tartály minél nagyobb űrtartalmú, ezt annál kevesebbszer kell megismételni.

Mi történik, ha nem ellenőrzöm az előfeszítési nyomást?

Ebben az esetben minden egyes szivattyú indításnál és leállításnál a gumimembrán összemegy és kitágul. Az egyik lehetőség az, hogy a membránon keresztül a levegő diffundál és a vízzel együtt távozik. A másik lehetőség, hogy az áramló víz kis mértékben nekiütődik a gumimembrán falának és egy visszaáramlásnál, nagyon kis mértékben, gyakorlatilag vákuumot hoz létre a levegő oldalon és egy nagyon rövid időre (a másodperc tört része) kinyitja a pumpaszelepet, ahol elszökik a levegő. Tapasztalataink alapján, ez a jelenség ritkábban fordul elő ha a szivattyúhoz megfelelően van méretezve a hidrofor tartály, ezáltal az ellenőrzés is ritkább lehet.

A másik lehetőség, amikor a gumimembrános hidrofor tartályban túl sok a levegő. Ez sem jó, mert a gumimembrán extrém módon össze van préselődve a tartály belsejében. Ez nagyon gyorsan a membrán anyagának az elfáradásához vezet, mely így hamarabb kilyukad.

A hagyományos hidrofor tartályoknál is ugyanígy kell beállítani az előfeszítési nyomást?

Nem. A hagyományos vaslemez hidrofor tartályok esetében, a szivattyú fogja a levegő előfeszítési nyomását beállítani, ott nincs szükség a levegő utántöltésére. Amennyiben azt vesszük észre, hogy a szivattyú a megszokottól sokkal hamarabb kapcsol be, akkor valószínűleg már kevés a levegő a tartályban. Ebben az esetben áramtalanítsuk a szivattyút vagy a házi vízellátót majd egy csapon keresztül engedjük le a nyomást. Ezután a tartály alján lévő csap kinyitásával vagy a leeresztő dugó kicsavarásával teljesen engedjük le a tartályban lévő vizet. Ezután zárjuk el a leeresztő csapot vagy tekerjük vissza a leeresztő dugót, zárjuk el az előzőekben nyitva hagyott csapot ahol a nyomást leengedtük, majd indítsuk be a szivattyút vagy a házi vízellátót. Ezután a szivattyú beállítja a megfelelő levegő nyomást a hidrofor tartályban. Indítás előtt még ellenőrizzük a pumpaszelepet, hogy nem szökik-e ott a levegő, illetve ha van a tartály tetején egyéb csatlakozás (pl. nyomáskapcsoló és/vagy feszmérő van még felszerelve) akkor azok tömítettségét is.

A megfelelő hagyományos vaslemez hidrofor tartály vagy a modernebb gumimembrános hidrofor tartály kiválasztásában, méretezésében szakképzett kollégáink állnak rendelkezésére a szivattyuwebaruhaz.hu ügyfélszolgálatán!

További hasznos cikkek:

A házi vízellátó jó öntözéshez?

A hidrofor tartály szerepe.

Milyen méretű hidrofor tartályos házi vízművet vásároljak?


Milyen teljesítményű házi vízművet vásároljak?

0 hozzászólás

Az úszókapcsoló egy egyszerű elektromos kapcsoló, mely a víz felszínén lebeg vagy úszik, és egy elektromos kábellel csatlakozik a szivattyúhoz vagy a vezérlő szekrényhez.

Hogyan a működik az úszókapcsoló?

Az úszókapcsoló egy alsó és felső folyadékszint között kapcsolja ki és be a szivattyút. Működése nagyon egyszerű, általában egy fém golyó van elhelyezve egy műanyag házban. A golyó a házban kialakított csatornában mozog, melynek az egyik végén található egy mikrokapcsoló egy kis karral. A golyó helyzetétől függően - melyet befolyásol a folyadékszint – tud a kapcsoló ki és bekapcsolni. Többnyire a felső pozícióban bekapcsol az alsó pozícióban pedig kikapcsol, de ez a működés megfordítható az elektromos bekötés változtatásával.

Léteznek és egyre elterjedtebbek a függőleges működésű úszókapcsolók. Nagy előnyük a hagyományos úszókapcsolókkal szemben, hogy működésükhöz jóval kisebb helyre van szükség, és üzembiztosabbak, továbbá a folyadékszintek beállítása is egyszerűbb az alkalmazásukkal. Működésük nem bonyolult, egy függőleges száron - melyből több méret létezik – van elhelyezve két úszótest, mely a száron csavar segítségével állítható, így tudjuk beállítani a kapcsolási szinteket. A szár csatlakozik egy műanyag házban lévő mikrokapcsolóhoz. Működése a felhajtóerőre épül, amikor a folyadékszint emelkedik és eléri a felső úszótestet akkor fog bekapcsolni, amikor csökken a folyadékszint és eléri az alsó úszótestet akkor fog kikapcsolni. Tehát nem az úszótestek mozognak a száron, hanem az úszótestek mozgatják a szárat és ezáltal az mozdul el függőleges irányba lefelé vagy felfelé. Ennél a típusnál is megváltoztathatjuk a kapcsolás irányát az elektromos bekötés változtatásával.

Hogyan építik be az úszókapcsolót?

Az úszókapcsolók többnyire a szivattyúra vannak szerelve (merülő vagy búvárszivattyúk esetén), de önállóan, vezérlésbe kötve is alkalmazhatóak. Külön kapható konzollal rögzíthetjük csőre vagy akár az akna oldalfalára is. A kapcsolási szintek szabályozásához alkalmazhatunk még úgynevezett úszókapcsoló ellensúlyt is, melyet az úszókapcsoló kábelére kell rögzíteni.

Milyen feladatokra alkalmazható az úszókapcsoló?

Felhasználási területe széles, de nézzünk néhány példát:

-         Merülő vagy búvárszivattyúk vezérlésére

-         Szennyvíz szivattyúk vezérlésére

-         Ásottkút szivattyúk vezérlésére

-         Folyadékszintek kapcsolására tartályokban, ciszternákban, esővíz gyűjtőkben, szennyvíz tartályokban, aknákban

-         Szárazon futás elleni védelemként

Milyen folyadékokban alkalmazható az úszókapcsoló?

Kiviteltől és a felhasznált anyagoktól függően víz, szennyvíz, olajos víz, sűrűbb folyadékok, nagy átmérőjű szuszpendált szennyeződéseket tartalmazó szennyvíz, melegvíz, savas vagy lúgos folyadékok. Minden esetben győződjünk meg, hogy az úszókapcsoló kompatibilis-e az általunk alkalmazott folyadékhoz.

Milyen működése lehetséges az úszókapcsolónak?

Az úszókapcsoló alkalmazható töltésre vagy ürítésre is. Ennek a működését a bekötés megváltoztatásával érhetjük el. Ez azért fontos, mert bizonyos vezérlések feszültségmentes és nyitott kontaktust várnak el a vezérlő elemtől vagy elemektől. A úszókapcsolóban a mikrokapcsoló egy úgynevezett váltó kapcsoló, melynek a kontaktusai az állásától függően zárva vagy nyitva vannak (NO, NC). Az úszókapcsoló vezetéke 3 eres, melyből az egyik ér az állandó, a másik két ér pedig a bekötéstől függően zárt vagy nyitott kontaktust ad.

Milyen kábellel szerelik az úszókapcsolót?

Manapság már csak HO5 és HO7 típusú gumikábellel (neoprén, ami szintetikus gumi) kaphatóak a speciális típusok szilikon kábellel. Régebben a PVC kábel is elterjed volt az úszókapcsolók körében, de mivel minden szempontból sokkal jobb a gumi kábel (gyűrődés, csavarodás, törés, stb.) így már csak ezek a típusok érhetőek el.

Milyen egyéb vezérlések érhetőek el?

Amennyiben egyik úszókapcsoló – hagyományos vagy függőleges - sem felel meg az adott feladatra, választhatunk még szintvezérlést vagyfolyadék érzékelőt is.

0 hozzászólás

A merülő szivattyú vagy merülő búvárszivattyú két fő részből áll. Az egyik villanymotor rész (elektromotor) a másik rész a szivattyú. De miért merülő búvárszivattyú? Azért, mert minden szivattyút búvárszivattyúnak nevezünk amit víz alá merítünk (ásottkút búvárszivattyú, szennyvíz búvárszivattyú, csőbúvár szivattyú, stb.). A merülő szivattyú abban tér el pl. egy csőbúvár szivattyútól, hogy itt fordított a felépítés, a motor felül a szivattyú alul helyezkedik el.

Milyen feladatra lehet alkalmazni a merülő szivattyú és milyen kivitelek léteznek?

A leg egyszerűbb típusok a tisztavíz merülő szivattyúk, amelyeket tiszta hideg vízre és vele megegyező folyadékokra lehet alkalmazni. Ezekből a kedvezőbb árú típusok általában műanyagból készülnek egyszerű ajakos tömítéssel, úszókapcsolóval vagy anélkül és általában egy centrifugál járókerékkel. Teljesítményüket tekintve max. 10-15m-es emelési magassággal és max. 150-300 liter/perc teljesítménnyel rendelkeznek, mint például a Pentax DP sorozatú merülő búvárszivattyú.

Az ásottkút búvárszivattyú vagy ciszterna szivattyút is sorolhatjuk ide a merülő szivattyúk közé, mivel e felépítése hasonló a tisztavíz merülő szivattyúhoz, de itt már több centrifugál járókerék helyezkedik el egymás alatt, ezért jóval nagyobb emelőmagasságra képes (max. 40-100m) de folyadékszállítása kevesebb (max. 80-200 liter/perc) típustól függően. A nevéből adódóan ezeket a merülő szivattyúkat ásottkútba, vízgyűjtőbe vagy ciszternába alkalmazzák. A ciszterna merülő szivattyú lehet egyszerű, műanyagból készült felépítéssel ajakos tömítéssel, de kiviteltől függően akár rozsdamenetes acélból is készülhet egyszeres vagy kétszeres tengelytömítéssel, amit akár egy olajkamra is elválaszthat, vagy az egyik tengelytömítés olajfürdőbe fut. Néhány típusnál a motor is olajban fut a jobb hűtés érdekében. Viszont mindegyik típus esetében megegyezik, hogy úgynevezett köppenyhűtéses merülő szivattyúkról beszélünk, amit egyszerűen úgy lehet leírni, hogy a külső burkolat alatt minden kisebb méretű, hogy a szállított folyadék (többnyire víz) tudja hűteni a villanymotort. Ezért nem érdekes, ha a szivattyú felső része nincs víz alatt, mert ez nem okoz gondot a működésében, mint például az Umbra Acuatec ásottkút szivattyú. Még részletesebb leírást az ásottkút búvárszivattyúról a következő cikkünkben talál:

Ásottkút merülő szivattyú

A következő csoport a szennyezettvíz merülő szivattyú, melyet már enyhén szennyezett vízre is alkalmazhatunk, de szennyvízre még nem! Mindenben megegyezik a tisztavíz merülő szivattyúval, de a járókereke többnyire félig nyitott centrifugál járókerék, mely vortex típusú is lehet, így kisebb, jellemzően max. 10-20mm-es szuszpendált szennyeződések szállítására is alkalmas. Az egyszerűbb típusok készülhetnek műanyagból mint a Pentax DPV sorozatú merülő szivattyú, vagy rozsdamentes/öntöttvas kombinációban is, olajhűtésű motorral és kopásálló tengelytömítéssel, mint a Pentax DH sorozatú merülő búvárszivattyú. Kiviteltől függően a szivattyúra épített úszókapcsolóval is elérhetőek ezek a szivattyúk. 

Szennyezettvíz merülő szivattyú

A merülő szivattyú talán legelterjedtebb és legismertebb változata a merülő szennyvíz szivattyú vagy búvárszivattyú. A szivattyú felépítése a szokásos (felül a motor és alul a szivattyú rész) viszont, ezek a szivattyúk már inkább rozsdamentes/öntöttvas anyagokból készülnek, hogy ellenálljanak a szennyvíznek. A merülő szennyvízszivattyú kialakítástól függően már jóval nagyobb szuszpendált szennyeződések szállítására is alkalmas, a vágókéses szennyvíz szivattyú pedig nagy emelési magassággal rendelkezik. A merülő szennyvíz szivattyúról részletesebb információt és hogy milyen változatok léteznek az alábbi blogposztban talál:

Szennyvíz búvárszivattyú

Elakadt a merülő szivattyú kiválasztása kapcsán? Elveszett a rengeteg a számos gyártó rengeteg típusa között? Ne keseredjen el! Vegye fel a kapcsolatot a szivattyuwebaruhaz.hu szakképzett ügyfélszolgálatával és segítünk a merülő szivattyú választása kapcsán!

0 hozzászólás