Blog

Számtalan szivattyúfajtát bemutattunk már az elmúlt hetekben, és bár ezek a típusok eltérő módon, eltérő fizikai törvényeket vagy mechanizmusokat használva működnek, abban mind hasonlítanak, hogy előnyeik miatt népszerűek és gyakoriak a mindennapokban.

Megismerhettük a Mammut-szivattyút, a sugárszivattyút vagy épp a térfogatkiszorítási elven működő szivattyút, amikben közös, hogy számtalan felhasználási módozatuk miatt ott vannak a mindennapokban.

Kevésbé ismert, és rendkívül speciális viszont az úgynevezett elektromágneses szivattyú, amiről annak ellenére kevesen hallottak, hogy azt két világhírű zseni, Albert Einstein és a magyar származású Szilárd Leó fejlesztette ki.

Nem annak indult, ami

Einstein és Szilárd neve külön-külön is jól cseng, de azt már kevesen tudják, hogy a két zseni rengeteg közös ötletet szabadalmaztatott, amikből nem egy szép sikert ért el azóta.

Az elektromágneses szivattyú története azzal kezdődött, amikor a két tudós elhatározta, megépít egy felhasználóbarát és biztonságos hűtőszekrényt. A freon gázzal működő változatok megjelenése miatt aztán a találmány értelmét veszítette, viszont ez nem szegte a kedvét Einsteinnek és Szilárdnak.

Úgy döntöttek, hogy a találmányuk előnyeit máshol kamatoztatják.

Az atomiparnak jól jött

A hűtőszekrény a háztartásokban nem mutathatta meg, mire képes (ami pedig az ózont károsító, és azóta kivont freon gázok miatt igenis jó ötlet lett volna), viszont a két tudós úgy döntött, hogy átalakítja kicsit az alapokat.

A húszas évek végén Einstein és Szilárd a fridzsider működési elvét átdolgozva alkotta meg a hűtőfolyadékok áramoltatására alkalmas mágneses szivattyút.

A nem mechanikai elven működő szivattyú azért számít egyedülállónak, mert képes  az elektromos vezetőképességgel rendelkező folyadékokat mozgó alkatrészek nélkül szállítani. Nincsenek benne könnyen és gyorsan elromló alkatrészek, ezért biztonságos.

Nem véletlen, hogy a tökéletes biztonságra törekvő atomipar megtalálta magának a találmányt, és ma már ilyen szivattyúkat használnak a nukleáris energia előállításakor.

0 hozzászólás

Aki egy kicsit is jártas a szivattyúk témájában, az ismeri Bernoulli törvényét, amely kimondja, hogy ha egy közeg sebességét annak áramlása közben növeljük, akkor ennek a közegnek csökkenni fog a nyomása.

A szóban forgó közeg nemcsak gáz, hanem folyadék is lehet, ezért az ezt a törvényt használó berendezések kiválóan alkalmasak arra, hogy folyadékot szállítsanak.

Hogy működik a sugárszivattyú?

A sugárszivattyú úgy használja Bernoulli törvényét, hogy a folyadékot vagy a gázt egy szűk fúvókába vezetik, ahol egyrészt az felgyorsul, másrészt épp emiatt lecsökken a nyomása.

Amikor a lecsökkent nyomású közeg keveredik a szállítandó anyaggal, akkor azt a nyomáscsökkenés miatt magával együtt kiszívja, vagyis eljuttatja egyik pontból a másikba.

A sugárszivattyúk esetében a szállító gáznak vagy folyadéknak a primer közeg, a szállítandónak pedig a szekunder nevet adták. A primer és a szekunder anyag a keverőtérben találkozik, ahonnan együtt távoznak egy másik tartályba. A működéshez szükséges még egy kompresszor, amely mozgatja a primer közeget.

Mire használhatók a sugárszivattyúk?

A sugárszivattyú esetében nem alapfeltétel, hogy a primer és a szekunder közeg azonos legyen, viszont attól függően, hogy az eszköz milyen anyagokat szállít, megkülönböztethetünk vízsugárszivattyút, gőzsugárszivattyút, illetve légsugárszivattyút is.

Az eltérő közeggel működő sugárszivattyúkat többfajta munkára is használhatjuk. A berendezést nemcsak akkor használható, amikor tiszta vizet akarunk mozgatni vele, hanem akkor is, amikor szennyvizet, vagy nagyobb szemcséket és részecskéket tartalmazó közeget kell eljuttatnunk egyik pontból a másikba.

Kiválóan használható ezért bányákban a zagy felszínre juttatásakor, de megállja a helyét kertészkedés során, a kutakból történő víz kinyerése esetén, valamint egyéb általános vízellátási feladatok során.

0 hozzászólás

Az emberiség történelme során mindig is kiemelt figyelmet kapott az öntözés, valamint az ehhez szükséges vízmozgatás.

Már a történelmi időkben, évezredekkel ezelőtt sem volt mindegy, hogy egy kevésbé csapadékos területre miképp juttatnak el az akkori emberek nagy mennyiségű vizet. Ismerjük a példákat Egyiptomból, Mezopotámiából és a távoli Kelet vidékeiről.

Természetes volt tehát, hogy a leleményesség egy sor ötletes variációt szült, amelyek aztán vagy működtek vagy nem. A régi, még csak a természet erőit használó eszközök egyszerű megoldások voltak, és a Mammut-szivattyúként is nevezett légnyomásos vízemelő is ebbe a kategóriába tartozik.

Nézzük hát, hogy a szivattyú ezen típusa miképp működik, valamint milyen előnyei és hátrányai vannak.

Hogy néz ki a légnyomásos vízemelő?

A Mammut-szivattyú kevés alkatrészből áll, és rendkívül egyszerű a működése, ezért nemcsak takarékos, de hosszú éveken át képes kiszolgálni tulajdonosát. Karbantartása egyszerű, hiszen nincsenek például forgó alkatrészek, viszont az eszköz hatásfoka nem a legjobb, hiszen még ideális esetben sem tudunk 35-40 százaléknál többet kihozni belőle.

Cserébe a légnyomásos vízemelő képes arra, hogy nagy víztömeget mozgasson meg, amit speciális felépítésének köszönheti. Az alapot egy nagy átmérővel rendelkező függőleges csővezeték adja, amibe felülről csatlakozik a nyomóvezeték.

Hogy ez miért jó? Egyszerű fizika!

Így dolgozik értünk a légnyomásos vízemelő

A kompresszorból alulról érkező levegő miatt a légnyomásos vízemelő ugyanis ki tudja használni a fizika egyik törvényét. A nyomócsőbe érkező levegő könnyebb fajsúlyú a víznél, ezért amikor keverednek, akkor megváltozik a folyadék sűrűsége.

A buborékokkal felhígult víz ezért elindul felfelé a nyomócsövön keresztül. Ez a felhajtóerő az, ami működteti a Mammut-szivattyút.

A hatásfokát két tényező határozza meg: egyrészt az, hogy a cső víz alatti része milyen hosszú a a szállítómagassághoz viszonyítva, másrészt a folyadékon áthaladó gáz és a felfelé haladó keverék sebességei közötti különbség.

A Mammut-szivattyút fúrt vagy ásott kutak mellett kútfúrásoknál is használhatjuk próbaszivattyúzásra.

0 hozzászólás

A szivattyúk feladata, hogy a folyadékokat egyik helyről a másikra szállítsák, ám hogy ezt a gép végül miképp, milyen elv megvalósításával éri el, az már egy másik kérdés.Ugyanazt a feladatot másképp, más paraméterek kidomborításával többfajta szivattyú is elérheti, így például a térfogat-kiszorításos szivattyúk mellett van még dugattyús szivattyú, csavarszivattyú, torlónyomás-szivattyú, illetve ott vannak a „hagyományos” megoldások, így például az arkhimédészi csavar vagy a vízemelő kos. Mindig az a kérdés, hogy mi a feladat, és hogy a felhasználónak mire van szüksége, hiszen a szakemberek más és más típusokat ajánlanak akkor, ha kútból történő vízkinyerésről, házon belüli vízellátásról, keringetésről vagy épp a szennyvíz mozgatásáról van szó.

Mi a fogaskerék-szivattyú?
A fogaskerék-szivattyú egy egyszerű felépítésű, mégis megbízható eszköz, amely nemcsak gyors, de még költséghatékony is az olcsó működtetés és javítás miatt. A típusnak lényegében hét fontosabb eleme van, azonban a fogaskerék fogazatai eltérhetnek a különböző változatokban, attól függően, hogy az adott feladathoz melyik kialakítás lehet a legmegfelelőbb. A szét- és összegördülésekkel ugyanis eltérő eredményeket érhet el a szivattyú. A fogaskerék szivattyúházának elemei öntöttvasból vagy alumíniumból készülnek, a csapágyak és a tömítések azonban könnyedén cserélhetők, és ezeket az elemek nem költséges dolog beszerezni az esetleges kopások megjelenése után.

Így működsz te!
A fogaskerék-szivattyú – nevéhez hűen – a fogaskerekek mozgatását használja fel ahhoz, hogy a folyadékot eljuttassa egyik pontból a másikba. A folyadék a fogak közötti résekben jut el a szívó oldalról a nyomó oldalra, a mozgásról pedig a szívótérben kialakuló, a fogak össze- és szétkapcsolódásából eredő szívóhatás gondoskodik. A felhasználó a kiszorítási térfogat alapján választhatja ki a neki leginkább megfelelő változatot, valamint nem árt ismerni az áramoltatni szándékozott folyadék viszkozitását is, hiszen az eszköz fordulatszámát még ez is meghatározza. A szivattyút mínusz 40 és plusz 80 Celsius fok között lehet üzemeltetni.

0 hozzászólás

A CENTRIFUGÁL SZIVATTYÚ MŰKÖDÉSE ÉS TULAJDONSÁGAI

A centrifugál szivattyú is egy a sok közül, viszont a felépítéséből fakadóan, vitathatatlan a létjogosultsága. Ahány feladat, annyi szivattyú – mondhatnánk, hiszen a folyadék szállításáról gondoskodó eszköz több száz, sőt, több ezer éves történelme során már számtalan változat készült, hogy a pillanatnyi problémákat és a hosszú ideje fennálló igényeket ki lehessen elégíteni. A különböző típusoknak megvan a maguk előnye és hátránya, ezáltal a megfelelő alkalmazási területük is, így a felhasználó az ár, a speciális tulajdonságok és képességek alapján könnyedén ki tudja választani a leginkább testhez álló változatot. Mire van szükségünk? Vízellátásra, kútból történő vízkinyerésre, keringetésre vagy a szennyvíz mozgatására? Temérdek feladat, temérdek lehetőség.

Mi rejtőzik a név mögött?
Az egyik népszerű változat a centrifugál szivattyú, amit a szakma egyszerűen csak örvényszivattyúknak nevez, mutatva, hogy milyen működési elv alapján dolgozik az eszköz. A gépben dolgozó motor egy forgómozgás segítségével szállítja a folyadékot egyik helyről a másikra és működése során a perdület változás elvét hasznosítja. Mindez kiváló megoldást jelent abban az esetben, ha szeretnénk megnövelni a szállított folyadék mozgási energiáját.

Hogy működik a centrifugál szivattyú?
A centrifugál szivattyú működése egyszerű és könnyedén megérthető, hiszen az eszköz olyan elv alapján dolgozik, amit mindenki látott már a hétköznapi életben, de más területen is. A szivattyú a benne lévő járókerék forgásával mesterséges örvényt kelt, ami a belépő folyadékot a lapátok ívének segítségével távolodó mozgásra kényszeríti. A fokozatosan felgyorsuló folyadék a járókerék széleinél lép ki, mivel ott a mozgási energia nagyobb, mint a szívócsonk belépési pontján. Az örvény energiáját felhasználó eszköz lényegében ilyen könnyedén és gyorsan mozgatja és juttatja el a folyadékot annak rendeltetési helyére. A centrifugál szivattyúkból elérhető egyfokozatú és többlépcsős kivitel is. Utóbbinál lehetőség van arra, hogy a lépcsőzetes kialakítással fokozni lehessen a nyomást, így az tetszőlegesen növelhető lesz.

Az egyfokozatú centrifugál szivattyú előnyeiről néhány szóban

Az egyfokozatú centrifugál szivattyú előnyei közé sorolható, hogy sokféle területen alkalmazhatóak. A medencékben és tartályokban található víz mozgatásához is teljes mértékben megfelelőnek számít. Ezen kívül, a mezőgazdasági területek árasztásos módon történő öntözéséhez is ideális. Tavakból vagy folyókból is megvalósítható, a vízkinyerés a centrifugál szivattyú kialakításának köszönhetően. A kiemelkedő teljesítményének köszönhetően, vízellátó rendszerekben nyomásfokozó szivattyúként is alkalmazható. Az egyszerű konstrukció miatt számít annyira hatékonynak, ráadásul ebből fakadóan nem igényel rendszeres karbantartást. Alapesetben öntöttvasból készülnek, de savas vagy lúgos anyagok szállítása esetén a bronzból, illetve rézből készült változatok is beszerezhetőek. Az iparban történő felhasználása során hűtő- és tápszivattyúként is használható. Bár a háztartásokban főként az önfelszívó szivattyúk az elterjedtebbek, ettől függetlenül a centrifugál szivattyú is használható, például a meleg víz szállításakor. Ehhez azonban réz járókerékkel szerelt centrifugál szivattyú szükséges.

A centrifugál szivattyú indítása szemben az önfelszívós típusokkal

A dugattyús szivattyúkkal ellentétben, a centrifugál szivattyú nem önfelszívó. Ez azt jelenti, hogy a centrifugál szivattyú házát minden indítás előtt fel kell tölteni folyadékkal. Előfordulhatnak olyan esetek, hogy az adott körülmények miatt a szivattyúra ráfolyik a folyadék. Tehát a szivattyú az elhelyezkedéséhez képest azonos magasságból vagy magasabb helyről szállítja a folyadékot. Ebben az esetben nem kell indítás előtt feltöltetni a szivattyúházat.

Leállás után viszont kiürül, mivel a folyadék a szivattyúból és a vezetékekből visszaáramlik az alsó térbe. Ebből következik, hogy a következő indítás előtt ismét szükséges a feltöltés. Azért, hogy ezt ne kelljen minden alkalommal megismételni, felszerelhető egy lábszelep a szívócső végére. Ez megakadályozza a folyadék visszaáramlását, a szivattyú kiürülését a kikapcsolást követően.

Centrifugál szivattyú karbantartása

Bár az egyszerű felépítéséből és működési alapelvéből fakadóan elég igénytelen szerkezetnek számít, de amint tudjuk, az idő vasfoga nem kímél semmit és ez alól a szivattyúk sem kivételek. A megfelelő időközönként történő ellenőrzéssel és karbantartással jelentősen meghosszabbítható az élettartam. Egy egyszerű alkatrészcsere a legtöbb esetben segíteni szokott, hacsak nem a motor komolyabb meghibásodásával állunk szemben. A centrifugál szivattyú motorja viszont nem szokott csak úgy a semmitől elromlani, leégni. Fel kell fedezni a meghibásodás okát és mihamarabb ki kell javítani. A szoruló szivattyúcsapágyak vagy egy rossz tömítés elég nagy galibát tud okozni. Hogyha huzamosabb időn keresztül magas áramfelvétellel kénytelen dolgozni a szivattyú, akkor előbb-utóbb leég. Ezért a karbantartás mellett az is lényeges, hogy mindig a rendeltetésének megfelelően használjuk a gépezetet. Amennyiben nem vagyunk jártasok a szivattyúk működésében és felépítésében, a javítást és az alkatrészcserét bízzuk egy hozzáértő személyre!

0 hozzászólás