VL SZIVATTYÚ KFT.
+36-29-320-150 Tel.: 06-29/320-150
Kapcsolatfelvétel E-mail: info@vlbt.hu
https://www.szivattyuwebaruhaz.hu/gfx/logo.pngVL Szivattyú Kft.+36-29-320-150info@vlbt.hucustomer support
Szivattyuwebaruhaz.hu

Blog

Nyitólap   »   blog

Közeleg a tél, egyre közelebb a disznóvágási szezon

2016. Október 26.

Közeleg a tél, egyre közelebb a disznóvágási szezon

A tél nemcsak azt jelenti, hogy fölvesszük a nagykabátot, és pár hónapig nem fürdeni, hanem (jó esetben) korcsolyázni járunk a Balatonra. A hideg beköszöntével megszaporodnak a disznóvágások is, ami amellett, hogy kiváló közösségi tevékenység, a hús szakszerű feldolgozásáról is szól. Bár fő profilunk a legkülönfélébb szivattyúk forgalmazása, ha körbenéznek nálunk a kedves vásárlók, akkor örömmel látják, hogy a húsdarálók területén sem adjuk alább a legjobb termékeknél.

 

Amennyiben a sült vér és a szalonna mellett kolbászt és hurkát is szeretnénk készíteni (márpedig miért is mondanánk le egy ilyen fenséges lakomáról), akkor bizony nem árt, ha van a háznál egy olyan húsdaráló, amivel a húst és az egyéb összetevőket ledarálhatjuk a töltés előtt.

 

Sokan ragaszkodnak az ősöktől örökölt régi, mechanikus darálókhoz, de sokszor nem árt, ha érdemeik elismerése mellett ezeket a régi húsdarálókat inkább elrakjuk emlékbe. Ideje olyan szerkezettel dolgoznunk, amelynek az üzemeltetése nem ér fel egy erőnléti edzéssel.

 

A Szivattyú Webáruház kínálatában megtalálhatók a legkorszerűbb elektromos húsdarálók, amelyek több típusban, öntöttvas, vagy rozsdamentes kivitelben kaphatók. Amellett, hogy ezek a készülékek jelentősen felgyorsítják és megkönnyítik a munkát, precízebben és szebben dolgoznak, mint a már nyugdíjazott darálók.

 

Tisztításuk is sokkal könnyebb, mint a régi szerkezetek esetében, a motorizált üzemeltetésnek hála ráadásul egy óra alatt akár több száz kiló hús ledarálására is képesek.

 

Kínálatunkat nemcsak a családok és háztáji gazdaságok figyelmébe ajánljuk, nagyteljesítményű elektromos húsdarálóink a hentesek és az ipari feldolgozóüzemek igényeit is maximálisan kielégítik.

 

A húsfeldolgozás gyönyörű hagyomány, de ezzel együtt nem kell kötelező vesződségnek lennie. Ehhez nagyban hozzájárulunk elektromos húsdarálóinkkal, amelyekkel sokkal könnyebb és pláne gyorsabb lesz a húsdarálás, mint eddig. Keresse szakértő kollégáinkat, hogy együtt megtaláljuk azt az elektromos húsdarálót, ami az ön igényeinek a legjobban megfelel.



Részletek »Hozzászólás 0 hozzászólás

Medence télesítés: így készülj a zord télre!

2016. Október 22.

Medence télesítés: így készülj a zord télre!

A kerti medence sem bírja ki a hosszú tele mindenféle gondviselés nélkül, és az sajnos nem elég, ha valaki időben leereszti a vizet a medencéből és letakarja azt. És hogy mégis mit keres a Szivattyú Webáruház blogján egy olyan cikk, ami a medencék téli felkészítéséről szól? Nagyon egyszerű: minden medencéhez tartozik egy vízforgató szivattyú, és tapasztalataink szerint egyre több családi kert rendelkezik saját úszómedencével, amiknek a szivattyúi kapcsán tőlünk kérnek tanácsot. A téliesítést hiba lenne szükséges rosszként felfogni, úgy kell rá tekintenünk, mint kötelező óvintézkedésre. Az alapos és szakszerű téliesítési munkálatok elvégzése nélkül ugyanis a tavaszi/nyári nyitányra csak komolyabb javítási költségek árán láthatnánk neki, de az sincs kizárva, hogy a medence, vagy a gépészet teljes cseréjével kéne számolnunk.

 

Miről is van szó ilyenkor?

 

A téliesítés célja nem más, mint hogy a téli fagyokat úgy vészelje át a medencénk, hogy ne kelljen azon aggódnunk, hogy mi lesz vele, miután elolvad a hó. A téliesítés során a medencetest és a burkolat megóvására, a medence gépészeti részeinek védelmére, valamint a különböző csövek és szerelvények szétfagyás elleni védelmére egyaránt gondolunk. Nagyon fontos kiemelnünk, hogy a téliesítési munkálatokat csak akkor szabad elvégezni, ha a medence vizének hőmérséklete tartósan 15 °C alatt van. Az ennél magasabb hőmérsékletű vízben ugyanis nagy esély van arra, hogy elszaporodnak a különböző mikroorganizmusok, ami egyértelműen káros lehet az egészségünkre és persze a medencének sem tesz jót.

 

Téliesítés lépésről-lépésre

 

A medence és a csövek felkészítése a hideg időre:

 

·        Piszkos vizű medencét nem lehet téliesíteni, ezért legelőször ki kell takarítanunk a medencét. Elő a porszívóval és a hálóval, legyen a víz kristálytiszta!

·        A tisztítás nélkül a víz bealgásodhat, de a vízkőkiválás is komoly problémákat okozhat.

·        A medence vízszintjét a szkimmer, vagyis a vízszűrő nyílás alá kell eresztenünk.

·        A vízszint csökkentése után elengedhetetlen a vízvonal teljes körű megtisztítása a már fentebb említett okok miatt.

·        Nemcsak dolgos kezekre, hanem a megfelelő vegyszerekre is szükségünk lesz a téliesítés során: a zsíros szennyeződések ellen lúgos tisztítószerekre lesz szükségünk, míg a savas kémhatású vegyszereket a makacs vízkőlerakódások ellenszereként javasoljuk.

·         Az úgynevezett fagydugóval fogjuk a befúvókat szigetelni, célszerű ekkor elvégezni a csövek víztelenítését is. A fagydugóra azért van szükség, mert a tél során is gyakran előforduló hőmérséklet-ingadozás következtében, nélküle könnyedén nedvesség juthatna a csövekbe enyhébb időjárás esetén. Ez a nedvesség természetesen rögtön megfagy a következő hidegebb időszakban, ez pedig kárt tehet a csőben.

·        A fagytestek szabályos elhelyezésével biztosítjuk, hogy a fagypont alatti hőmérséklet hatására táguló víz ne tegyen kárt a medencetestben. Amikor a fagy hatására a víz szilárdul és nő a térfogata, akkor az összefűzött fagytestek zsugorodnak. A fagytesteket hosszanti és keresztirányban kell összefűzni az ideális hatás elérése érdekében. Fémfalas medencéknél erre nincsen szükség, hiszen ott a fémpalást tágulása felveszi a megnövekedett térfogatot.

·        A létrát kötelező kivenni a medencéből a téliesítés során! A foglalatot le kell zárni, nehogy víz menjen bele és minden más korláttal, vagy például ugródeszkával hasonlóan kell eljárni.

·        A téliesítés során a medencét speciális védőtakaróval kell lefedni. Hangsúlyozzuk, hogy erre a célra nem megfelelő a szolár takaró, ezeknek túl kell futniuk a medencetesten, hogy hermetikusan le tudják zárni a medencét, nehogy bármi szennyeződés kerüljön a vízbe. Másik fontos ismertetőjegyük ezeknek a téli védőtakaróknak, hogy a víz felé néző oldaluk sötét színű. Erre azért van szükség, mert az algák a sötétben lényegesen lassabban szaporodnak, ez pedig nagyon fontos a hosszú téli „szünet” alatt.

·        A védőtakarót meg kell óvnunk a széltől is, ezért a szélein megfelelően ki kell súlyozni, erre a célra kapható speciális víztömlő nehezék is például.

 

Na de mi a helyzet a gépezetek téliesítésével?

 

·        Szükség van a gépházban található szűrő téliesítésére is, ha például homokszűrős berendezésünk van, akkor a medencetest vizének a leeresztése közben el kell végezni a szűrő visszamosását. Ezután ki kell nyitni a leeresztő dugót, hogy a benne található összes víz elfolyhasson, majd pedig már csak a homokszűrő váltószelepét kell téli állásba forgatni.

·        Roppant lényeges a szivattyú teljes víztelenítése, amit természetesen a szivattyú leszerelésével oldhatunk meg a legegyszerűbben. A szivattyúban található vizet nem elég kifolyatni, a legbiztonságosabb, ha egy kompresszorral alaposan kifúvatjuk az utolsó csepp nedvességet is. Tanácsos ekkor elvégezni a berendezés karbantartását is, valamint az elhasználódott alkatrészek cseréjére is ekkor kerítenek sort a legtöbben. A teljes víztelenítés, valamint az előszűrő kosár kitisztítása után olyan helyen kell tárolni a szivattyút, ahol nem érhetik mechanikai sérülések, és még a hőmérséklet sem kúszik egyszer sem fagypont alá.

·        A világítótestek akkor vannak veszélyben, ha a vízszint vonalában helyezkednek el. Ebben az esetben sajnos nem kerülhetjük meg, hogy a világítótesteket kiszereljük. A tavasz eljöveteléig tárolhatjuk egy helyiségben a szivattyúval a világítótesteket is, de ha nem akarjuk, vagy nem tudjuk hol tárolni, akkor a testekre nehezéket kötve a víz fenekére süllyesztve is jól fogják magukat érezni.

·        Az automata vegyszeradagolóval a szivattyúhoz hasonlóan bánjunk, az alapos víztelenítés itt is elengedhetetlen.

 

Mikor hívjunk szakembert?

 

A medence szakszerű téliesítése elsőre bonyolultnak tűnhet, és ha tényleg először, segítség nélkül csinálja a tulajdonos, akkor valóban meg fog vele izzadni. Minimális gyakorlással és tapasztalattal azonban szinte már-már ujjgyakorlatnak tűnik ez a folyamat. Ezért mi azt szoktuk javasolni a vásárlóinknak, hogy az első télnek lehetőleg szakember segítségével fussanak neki – akárcsak az első tavasznak -, ekkor megfigyelhetik, hogy mit, hogyan és milyen sorrendben kell végezni a tökéletes állapot eléréséhez. Az utána következő téliesítéseket már bátran végezheti mindenki saját kezűleg, ha figyelt (és esetleg még jegyzetelt is), akkor már nem lesz olyan nehéz dolga.



Részletek »Hozzászólás 0 hozzászólás

A szivattyú téliesítése: útmutató

2016. Október 19.

A szivattyú téliesítése: útmutató

A szivattyú érzékeny műszer, és bár vannak olyanok, amelyeket a legzordabb körülmények közé terveztek, azért nem árt rájuk odafigyelni. A használat és a tárolás kulcsfontosságú egy szivattyú minél hosszabb élettartamát tekintve. Különösen veszélyes időszak egy szivattyú „életére” a tél, a fagypont alatti hőmérséklet ugyanis olyan károkat okozhat egy készülékben, hogy az akár végzetes is lehet. Mielőtt még mindenki ész nélkül elkezdené biztonságos helyre vinni a szabadban lévő szivattyúkat, egy dolgot azért tisztáznunk kell. Azok a szivattyúk vannak a legnagyobb veszélyben, amelyek a fagyhatár felett teljesítenek szolgálatot. A kerti tó, a medence, vagy akár az esővízgyűjtő szivattyúit mindenképp fel kell szedni, és a megfelelő eljárás után olyan helyre kell vinni, ahol átvészelheti a nagy fagyokat.

 

Mikor kötelező a téliesítés?

 

A hideg önmagában nem okoz problémát, nincs káros hatással a szivattyúra. Azonban ha a hőmérő higanyszála tartósan nulla fok alatt van, akkor jobb megelőzni a problémát. Ugyanis a fagy komoly gondokat okozhat a szivattyú működésében, főleg ha fel nem használt folyadék marad benne. Az állandó fagy hatására a víz kitágul, ami súlyosan károsíthatja, sőt, akár teljesen tönkre is teheti a berendezés alkatrészeit.

Magyarországon a fagyhatár körülbelül 50 centiméterre van a talajszinttől, ezért azt szoktuk javasolni, hogy azokat a szivattyúkat, amelyeket nem óhajtanak beszedni télen, lehetőleg 80 centiméteres, vagy annál nagyobb mélységben helyezzék el. A fagyhatár fölött elhelyezett szivattyúk esetében viszont nincs mese, azokat mindenképp fel kell készíteni a télre. Ezeket a berendezéseket nem elég csupán eltenni a pincébe, vagy a garázsba, a szakszerűtlen tárolástól ugyanis szintén komoly károsodást szenvedhetnek. A téliesítés során biztosítjuk, hogy a szivattyú tavasszal is, és lehetőleg még hosszú éveken át tökéletesen működjön.

Milyen gondok jelentkezhetnek?

Ha a búvárszivattyú tartályai és áramláskapcsolója nem fagyálló, akkor bizony komoly problémára számíthatunk. Ennek megelőzése érdekében ajánlott a kapcsolókat olyan helyen tartani, ahol a téli hónapokban nincsenek kitéve a mínuszoknak. Akár sikerül ezt megoldani, akár nem, rendkívül hangsúlyos, hogy áramtalanítsuk őket. A felszíni kerti szivattyúk esetében kicsit más a helyzet, hiszen ezt a berendezést teljes egészében fagytól védett helyre kell vinni. Ellenkező esetben a mínuszok komoly kárt tehetnek benne, hatására a belső rész, de akár a borítás is szétrepedhet.

A téliesítéssel mindez megelőzhető

A fagykárok elkerülése érekében még idejében el kell végeznünk az óvintézkedéseket. A berendezéseket, legyen szó keringető-, búvár-, nagynyomású- vagy szennyvízszivattyúról, az előírásoknak megfelelően készítsük fel a télre. Ezt a különböző típusok esetében eltérő módon kell elvégezni, de ha hallgatunk a szakértők tanácsaira és a józan eszünkre, akkor garantáltan elkerülhetjük a problémákat. Bár a hideg önmagában nem jelent problémát, a fagy akár a szivattyú leállását is okozhatja. A megfelelő előkészületekkel elkerülhetjük a javítás, illetve egy új berendezés megvásárlásának szükségességét.


A legfontosabb feladat: a víztelenítés

 

A ház körüli szivattyúk döntő többségének a víz továbbítása a dolga, ezért egyáltalán nem meglepő, hogy a bennük lévő víz komoly gondokat okozhat a fagyás során. Tudvalevő, hogy a megfagyott víz tágul, ami azért jelent nagy gondot a szivattyúnak, mert egész egyszerűen szétrepesztheti a belső szerkezetet, de kritikus esetek során akár még az is előfordulhat, hogy a külső borításban tesz kárt a nagy hideg. A szivattyút tehát vízteleníteni kell, de nem elég, ha kirázzuk, vagy kicsöpögtetjük a rendszerből a nedvességet, ezzel a megoldással sajnos biztos, hogy marad egy kis nedvesség a szivattyúban. A legjobb és egyben legegyszerűbb módja a szivattyú víztelenítésének, ha kompresszorral kifújatjuk a berendezésből a vizet. A gyakorlatban ez nem is olyan bonyolult. A szivattyút áramtalanítva és leválasztva a rendszerről, kifolyatjuk belőle a vizet, hiszen a nagy része magától is távozik a szivattyú belsejéből. Ezt követően a szivattyúra csatlakoztatva a kompresszort, minden csepp vizet, ami a rendszerben maradt, kifúvatunk belőle. Ezt sajnos nem tudjuk megkerülni, ugyanis a kompresszorral érhető el a legegyszerűbben, hogy minden csepp nedvesség távozzon a szivattyú belsejéből. Ha biztosra akarunk menni, akkor ezt kell használnunk.

 

Tárolás

 

Mindenképp olyan helyen kell tárolni a leszerelt és víztelenített szivattyúkat, ahol nem érheti őket még véletlenül sem a nagy hideg. Nem szükséges persze szobahőmérsékleten tartani ezeket a berendezéseket, de arra figyelni kell, hogy a tárolóhelyiség hőmérséklete ne essen fagypont alá. Egyéb különleges elvárás nincs a tárolás helyével kapcsolatban, azt leszámítva persze, hogy a szivattyút ne csak a mínusz fokok, de még esetleges mechanikai sérülések se veszélyeztessék.

 

Karbantartás

 

Az őszi víztelenítés során egyúttal érdemes elvégezni a szivattyú karbantartási, ellenőrzési munkálatait is. Ha már úgyis víztelenítjük és leszereljük a szivattyút, akkor a belsejéből az esetleges szennyeződéseket jó, ha eltávolítjuk. Ugyanígy az elhasználódott tömítéseket, megkopott alkatrészeket sem árt kicserélni, hogy minden rendben legyen a tavaszi „újrakezdésre”.

 

Otthon vagy szervizben?

 

A szivattyú téliesítését van, aki otthon, saját kezűleg végzi, hiszen alapvetően nincs szó olyan nagyon bonyolult műveletről. A szerszámok és műszerek felhasználószintű ismerete, és egy kis kézügyesség bőven elegendő hozzá, de az is teljesen érthető, ha valaki nem akarja ilyesmire pazarolni az idejét. Utóbbiaknak azt szoktuk javasolni, hogy forduljanak szakszervizhez, pláne, mert bizonyos kiterjesztett garanciális feltételeknek köszönhetően egyesek ingyen, vagy legalábbis rendkívül kedvező feltételekkel vállalják a szakszerű téliesítési, és karbantartási munkák elvégzését.



Részletek »Hozzászólás 0 hozzászólás

Hová tűntek a nyomós kutak az utcákról?

2016. Október 15.

Hová tűntek a nyomós kutak az utcákról?

Funkciójuk részben már eltűnt az utóbbi időkben, de sokunknak hiányozni fognak a nyomós, utcai kutak, ezért úgy érezzük, hogy a Szivattyú Webáruház blogján van helye ennek a berendezésnek. Egyesek szerint ugyan nem volt szép, de vitathatatlanul hasznos volt és szerették az emberek, hiszen bármikor tudtak friss vizet vételezni a kék kutaknál, és persze ez is volt a szerkezet célja. Végleg ugyan nem tűnnek el, de erősen megritkulnak, ezért jogos a nekrológ. A helyi önkormányzatok döntése értelmében több száz utcai kutat szereltek le az illetékesek az elmúlt pár évben, és ez a tendencia vélhetően folytatódni fog. Maradt ugyan mutatóba pár tucat kút például Budapesten is, de már korántsem annyi, mint hajdanán.

 Drága a fenntartás

Egy kút fenntartása körülbelül 20-25.000.- forintba kerül évente, ezt pedig több fővárosi és vidéki önkormányzat is sokallta, ezért indult meg pár éve az utcai kék kutak „kivágása”. Az alig egy évtizeddel ezelőtt még az utcakép elengedhetetlen tartozékának számító kék karos kutak nagy része mára már eltűnt, pedig szinte mindenki szerette az ingyen friss vizet, amit a kutakból lehetett vételezni. A hivatalos nevén a szakzsargonban közkifolyóként szereplő öntöttvas berendezéseket Budapesten a Fővárosi Vízművek üzemeltette, fizetni azonban a helyi önkormányzatoknak kell utána. A hivatalos indoklás szerint a főleg a külső kerületekben és vidéken telepített kutak napjainkra már elvesztették egykori rendeltetésüket, és nincs már rájuk szükség. A nyomós kutak eltűnése körülbelül 10 éve vette kezdetét, de igazán az elmúlt 3-4 évben gyorsult fel. Ennek pedig egészen prózai oka van, a szakemberek szerint a korábban kissé zűrzavaros helyzetet ekkor sikerült kibogoznia a Fővárosi Vízműveknek, ami meglepetésként érte a fővárosi önkormányzatokat.

 A felelősség a szolgáltatóé, a költségeket viszont az önkormányzat állja

A kék kutak helyzetéről nem árt két fontos dolgot tudni, amelyek meghatározzák a közkifolyók helyzetét:

-          A kutak karbantartását és üzemeltetését a Fővárosi Vízművek végzi,

-          A vízfogyasztásért az illetékes önkormányzatnak kell fizetnie

A hatályos jogszabályokat tisztázva a Fővárosi Vízművek megkereste az egyes önkormányzatokat, akik közül sokan úgy döntöttek, hogy lemondanak a meglévő és működő közterületi nyomós kútjaikról, tekintve, hogy túl drágának találták az éves díjakat. Óbudán például a korábbi 204 üzemelő utcai kút helyett ma már csak 23-at találunk, ezekre a továbbiakban is igényt tart a kerület.

 Nincs már szükség kutakra

Az utcai kutakat annak idején azért telepítették, hogy a főváros (és természetesen a vidéki városok, települések) azon pontjain is mindenki friss, egészséges vezetékes vízhez jusson, ahol nincs bevezetve a vezetékes víz. A teljes körű közművesítés fokozatos elterjedése miatt azonban a 2000-es évekre már azokon a külső részeken sem volt ilyen tekintetben szükség a nyomós kutakra, ahol korábban a vezetékes víz hiánya ezt indokolttá tette. Addig azonban nem zavart senkit a gyakorlatilag feleslegessé vált kék kutak jelenléte, amíg a Fővárosi Vízművek be nem nyújtotta a számlát a sokáig nem fizető önkormányzatoknak. Ezután viszont egyre többen ismerték fel, hogy valójában nem is fontos minden esetben évi több tízezer forintot fizetni egy-egy utcai nyomós kút után, ezért inkább azok leszerelését kérték.Így történhetett meg, hogy a kutakat megtizedelték és tényleg csak ott tartották meg őket, ahol továbbra sincsenek közművesítve az utcák, vagy például ahol turistaútvonalak húzódnak, vagy többen sportolnak.

Utcai fürdőzés és a jogszabályok

Több kerület hivatkozott arra is, hogy a hajléktalanok által fürdésre használt utcai nyomós kutak valójában a többségi felhasználókra nézve valós egészségügyi veszélyt jelentek, és ezért szerelték le a kutakat. Az utcai kutak fenntartása egyébként valóban nem kötelessége az önkormányzatoknak. A jogszabályi előírások szerint csak ott kötelező biztosítani a működő közkutakat az önkormányzatoknak, ahol a lakók 300 méteren belül csak a kutaknál juthatnak ivóvízhez. Ennek értelmében ott ahol a csapból ivóvíz folyik, az önkormányzatok inkább lemondanak a kutakról.



Részletek »Hozzászólás 0 hozzászólás

Csőkút: mi fán terem és hogyan működik?

2016. Október 11.

Csőkút: mi fán terem és hogyan működik?

A fúrt kutaknak több fajtája ismert, attól függően választanak a tulajdonosok és a szakemberek a különböző méretű és mélységű kutak közül, hogy milyen mélyre kell lefúrni a talajban, hogy jó minőségű vizet találjanak. A fúrt kutak technológiáját általában nagyobb mélységben található vízlelőhely esetén alkalmazzák, de nem kizárt kisebb mélységű fúrt kút kialakítása sem. Egy fúrt kút mélyéről többféle eljárással hozható fel a víz. A fúrt kút kizárólag azokon a helyeken telepíthető, ahol a vízadó réteg jó áteresztőképessége biztosított. Ekkor szolgáltat a kút elegendő vízhozamot, azonban bizonyos mértékben a vízáteresztő-képesség növelhető. Nagyobb vízigény esetén ezekben az esetekben a szűrözött csőszakaszt kavicsköpennyel veszik körbe. Ezzel növelhető a kút hatékony átmérője, aminek következtében a kitermelhető vízhozam is exponenciálisan megnövekedik.

A fúrt kút készítése

A fúrt kút a legtöbb esetben egyrétegű béléscsővel készül, és attól függően nevezhetjük máshogy, hogy milyen mélységben éri el a vízréteget. Van a fúrt kutaknak egy speciális fajtája, ami úgynevezett száraz fúrási eljárással készül.Száraz fúrási eljárás során úgynevezett szakaszos fúrási módszert alkalmaznak a szakemberek. Ez egy öblítés nélküli eljárás, amely során a fúrás következtében keletkezett furadékot iszapolóval, továbbá csiga-, mag-, vagy kanálfúróval hozzuk fel a felszínre. Ilyen eljárást használnak a kutatófúrások alkalmával, valamint a kavicsteraszokra telepített kutak esetében is.Ezzel az eljárással készülnek a csőkutak is, amely megnevezés alatt a 30 méternél kisebb mélységű kutakat értjük.

A csőkutak

A csőkútban tározott vízmennyiség nem számottevő, ezért csak abban az esetben indokolt a telepítése, ha a vízadó réteg folyamatosan biztosítani tudja a legnagyobb vízigénynek megfelelő vízmennyiséget. Ezért telepítik általában a felszínhez közelebb eső, durva szemcséjű (kavics, homok tartalmú) vízadó rétegbe, ezek ugyanis rendszerint jó vízadó képességű közegek. Az ilyen rétegekben több irányból történik a vízpótlás, ezért nincs szükség különösebb mennyiségű tározott vízre. Irány- és szűrőcsövet építenek be a csőkút készítésekor, előbbire azért van szükség, hogy a felszíni csapadék, valamint a különböző szennyező anyagok ne juthassanak a kútba. A néhány méter mélyre lefúrt iránycső elhelyezését követően - amely nevét onnan kapta, hogy a kút irányát, vagyis függőlegességét is biztosítja – egy kisebb átmérőjű fúróval folytatódik a fúrás.A béléscső gondoskodik arról, hogy a furat nehogy beomoljon, ez gyakorlatilag egy ideiglenes védőcsőként funkcionál. A béléscső egészen addig fontos, amíg nem kerül a furatba az úgynevezett szűrőcső, ezután a béléscsövet visszahúzzák. A szűrőcső egy perforált cső, amelynek perforált szakaszát – a talajviszonyok függvényében – szitaszövet borítással is elláthatják. Amennyiben finomabb szemcséjű a vízadó réteg, úgy a béléscső visszahúzása során a szűrőcső, illetve a béléscső közé gyakran helyeznek úgynevezett szűrőkavicsot. A furat mélyén legalább 5 méter mélyen helyezkedik el az iszapzsák nevű csőszakasz, ez a kútba kerülő homokszemcsék ülepítésére szolgál.

Speciális csőkútszivattyúk

A harmincas éveiket taposók és persze az ennél idősebbek még bizonyára jól emlékeznek a vidéken és a kertvárosi övezetben régen egyeduralkodó nyomós kutakra. Biciklizés, vagy focizás után „életmentő” volt az ilyen kutak jelenléte – hivatalos nevükön közkifolyók -, ma már sajnos azonban szinte csak elvétve találkozunk ezekkel az utcadísznek sem utolsó berendezésekkel. 

Az ilyen karos, nyomós kék kutak sok helyen csőkutak tetején „ültek”, innen nyerte a vizet az utca szomjas népe. Ezek a kutak nemcsak az utcán, hanem a kertekben is népszerűek voltak, sokan azonban ma már azért nem használják ezeket, mert a kutak elavultak, rozsdásak lettek. Kicserélni ezeket az öntöttvas szerkezeteket nem olcsó, és egyesek szerint nem is kifizetődő mulatság, de van megoldás a régen kifúrt csőkutak megmentésére, gazdaságos hasznosítására. A Szivattyú Webáruház kínálatában többféle Pedrollo csőkútszivattyút ajánlunk kedves vásárlóink figyelmébe attól függően, hogy milyen mélységű és természetesen milyen vízhozamú csőkútról van szó.Ezeknek a szivattyúknak minimálisa a karbantartási-igényük, hiszen zord körülmények közé, a magas homoktartalmú víz (max. 150g/m3) szállítására tervezték. Ideális háztartási célokra, öntözésre, de ipari felhasználásra is alkalmazható.



Részletek »Hozzászólás 0 hozzászólás