Blog

Sokféle típusú szennyvíz szivattyú létezik, most leginkább a járatosabb kialakításokat fogjuk szemügyre venni.

Vortex járókerék

Az egyik legelterjedtebb, az úgynevezett Vortex kialakítású szennyvíz szivattyú. Ez a típusú kialakítás, az úgynevezett szabad átömléses szennyvíz szivattyú. Gyakorlatilag a szivattyúházban a félig nyitott járókerék hátra van tolva és a szivattyúház alsó fele és a járókerék közötti részen szabadon tud átömleni a szennyvíz. A szivattyúházon lévő beömlő nyílás méretétől függően elég nagyméretű (30-40mm vagy nagyobb) szuszpendált szennyeződések szállítására is alkalmas. Jellemzően közepes szállítási mennyiségek és közepes emelőmagasságok érhetőek el ezzel a kialakítással, pl. a Pentax DG sorozatú szennyvíz szivattyú.

Egy- vagy kétcsatornás járókerék

Az egy- vagy kétcsatornás járókerekű szennyvíz szivattyúk hasonló kialakításúak, de itt a járókerék beömlő csonkjának mérete (mely lehet zárt de nyitott is) adja meg a szállítható szennyeződések nagyságát, mely már nagyobb (50-70mm) méretű szuszpendált szennyeződések szállítására is alkalmas. Az egy- vagy két csatornát nagyjából úgy kell elképzelni mint egy C betűt (egycsatonás járókerék esetén) és egy S betűt kétcsatornás járókerék esetén. Ezeknél a típusú szivattyúknál már nagy szállítási kapacitással rendelkeznek (akár több ezer liter/perc) és nagy emelőmagaságokra is képesek, pl. a Pentax DM sorozatú szennyvíz szivattyú.

Egy mondat erejéig még térjünk vissza a Vortex járókerékre is. Ezt a járókereket úgy is alkalmazzák, hogy a fentebb említett módon nem hátra van tolva a szivattyúházban, hanem le van engedve egészen közel hozzá. Ez a megoldás nagyon kisméretű szennyeződések szállítására alkalmas (max. 5-10mm), viszont nagy emelőmagasságok érhetőek el vele, például a Pentax DV típusú szennyezettvíz szivattyú.

Vágókéses járókerék

A mási elterjedt típus a darálós vagy darabolókéses szennyvíz szivattyú. Ezeknél kétféle kialakítást különböztetünk meg. Ez egyik amikor a darabolást és a szennyvíz szállítását egy azon járókerék végzi (ez a kedvező árúbb megoldás, pl. Elpumps BT darabolós szennyvíz szivattyú), a másik, amikor a darabolást külön vágókés és vágótárcsa végzi, majd a szennyvizet egy külön járókerék továbbítja, például a Pentax DTR darálós szennyvíz szivattyú. Ez a tartósabb és jobb megoldás.

Ezen kívül még jópár megoldás létezik a szennyvíz szállítására, pl. csigadugattyús szennyvíz szivattyú, de ezek a bonyolultságuk és magas áruk miatt nem elterjedt megoldások.

Fontos, hogy egyik szennyvíz szivattyú sem alkalmas szilárd szennyeződések szállítására (vagy nagyon gyorsan meghibásodnak), arra vannak speciális típusok bizonyos keretek között, pl. iszapszivattyú.

0 hozzászólás

Alapvetően nem ajánljuk a házi vízellátót öntözésre, inkább az áramláskapcsolóval szerelt vezérlést javasoljuk, mely addig üzemelteti a szivattyút amíg vízelvétel van (viszont házi vízellátásra nem javasoljuk az áramláskapcsolóval szerelt típusokat, ezeket inkább csak öntözőrendszer szivattyúnak alkalmazzuk). Amennyiben mégis házi vízellátót kell öntözésre használjunk vagy az esetek nagy többségében a lakást, házat is el kell lássuk vízzel, akkor a jó megoldáshoz két dolog szükséges. Egyrészről ne válaszunk olyan házi vízellátót ami kisméretű (24-50L) hidrofor tartállyal van szerelve (vagy ha már ilyen vízművel rendelkezünk és van lehetőség, akkor plusz hidrofor tartály beépítésével amit rákötünk a rendszerre tudjuk növelni a tározó kapacitást), másrészről a nyomáskapcsoló kikapcsolási nyomását úgy kell beállítanunk, hogy az öntözés esetén az első bekapcsolás után a szivattyú nyomáskapcsolója nem tudjon kikapcsolni, amíg folyamatos a vízelvétel, de ha elzárjuk a csapot (vagy öntözőrendszer esetén elzár a mágnesszelep), akkor legyen még annyi tartalék nyomás a szivattyúban, hogy a nyomáskapcsoló ki tudjon kapcsolni. Ezt sok türelemmel be lehet állítani a mechanikus nyomáskapcsolón, de sokkal egyszerűbb egy digitális nyomáskapcsolón megtenni.

Csepegtető rendszerhez is jó a házi vízellátó? 

Amennyiben csepegtető rendszer is van, akkor ennek a vízfogyasztása nagyon alacsony. Ehhez vagy nagyobb űrtartalmú hidrofor tartályt válaszunk (100-150-200L vagy nagyobb), hogy a lehető legkevesebb legyen a szivattyúnak (a szivattyú motorjának) az óránkénti indulása vagy ha erre nincs lehetőség, akkor a csepegtető kört az öntözés vezérlőn úgy állítsuk be, hogy akkor induljon el amikor ez első nem csepegtető zóna és addig üzemeljen, amíg az utolsó öntözési kör vagy zóna nem végez. Ezen idő alatt nagy valószínűséggel elegendő vizet fog kijuttatni a csepegtető zóna is. Jó megoldás lehet még, ha mesterszelepet alkalmazunk a fenti probléma megoldására.

Tehát mindig vegyük figyelembe, hogy milyen feladatok ellátásra van szükség (számoljunk egy esetleges jövőbeni bővítéssel is) és ennek megfelelően válaszuk ki a számunkra megfelelő megoldást.

Bizonytalan, hogy melyik házi vízmű megfelelő Önnek? Keresse fel a szivattyuwebaruhaz.hu-t, és szakképzett ügyfélszolgálatunk szívesen segít a megfelelő vízmű kiválasztásában. Egyedi megoldásra lesz szüksége? Nálunk az sem probléma, széles választékunkból rövid határidővel építünk és szállítunk Önnek egy megfelelő vízellátó berendezést, jó minőségben és kedvező áron!

0 hozzászólás

A hidrofor tartály a házi vízmű egyik fontos eleme. A hidrofor tartályok szerepe kettős. Egyfelől csökkentik a vízütést (nyomásütést) a szivattyú nyomóoldalán elhelyezkedő rendszerre, amely szivattyú elindulásakor vagy leállásakor jön létre. Természetesen léteznek olyan szivattyúk és/vagy vezérlések (pl. lágyindító vagy frekvenciaváltó), amelyek egy lassan emelkedő meredekségű görbe vonalán növelik vagy csökkentik a motor, és ezáltal a szivattyú fordulatszámát, mely hatással van a szivattyú teljesítményére és ezáltal a szivattyú által előállított vízszállításra és nyomásra, de még ezek alkalmazása esetén is szükség van hidrofor tartályra, igaz jóval kisebb méretben.

Másfelől ideiglenes tároló szerepet lát el a hidrofor tartály. Ez az átmeneti víztárolás például házi vízellátáskor szükséges, ugyanis, ha nincs ideiglenes tározó kapacitásunk, már nagyon kis mennyiségben elvett víz esetén is bekapcsolná a nyomáskapcsoló a szivattyút. Ez a gyakori ki- és bekapcsolás (ha nem vesszük figyelembe a vízütést, ami miatt akár le sem tud állni a szivattyú, mert a rendszerben „ide-oda csapódik” a víz) káros a rendszer összes elemére, mivel a nyomás ilyenkor a többszöröse is lehet egy adott pillanatban mint amennyit a szivattyú előállított.  Ennek az az oka, hogy a víz (folyadék) összenyomhatatlan, emiatt a rendszerben található levegő összenyomódása (ami a jelen esetünkben a hidrofor tartályban van) az, ami miatt kis mértékben még egy zárt rendszerben is lehet egy adott pontig növelni és ezáltal tárolni kevés nyomást. Az érem másik oldala az, hogy amennyiben egészen kis mennyiségű folyadék is távozik a rendszerből, azzal együtt a meglévő nyomás is csökken. Ennek az ellentétje is igaz, tehát kevés mennyiségű vízzel is lehet növelni a rendszer nyomását. Mint látjuk, a hidrofor tartály elengedhetetlen része egy vízellátó rendszernek, hogy a víz komfortosan, biztonságosan és nem utolsósorban a rendszerünk megbízható működését szolgálja.

A hidrofor tartály működése

A vaslemez (hagyományos) hidrofor tartályok azon az elven működnek, hogy egy zárt tartályba nyomták alulról be a vizet, így összenyomva a tartály felső részében a levegőt. Azonban sajnos az esetek bizonyos részében (főként, ha nem volt megfelelően méretezve a hidrofor tartály) az a hibajelenség lépett fel, hogy a bezárt levegő lassan eltávozott az elhasznált vízzel együtt, amit ha nem vettek észre, a szivattyú túl gyakori be- és kikapcsolását okozta. Manapság már inkább gumimembrános hidrofor tartályokat alkalmazunk, melyeknél a vizet és levegőt egy gumimembrán (nevezhetjük gumizsáknak is) választja el teljesen egymástól. A gumimembrán képes tágulni és összehúzódni, így és a tartályban lévő levegő utánpótlására is kevesebbszer van szükség. De időközönként szükséges pótolni, illetve a gumimembrános hidrofor tartály alkalmazása esetén is fontos a tartály űrtartalmának helyes kiválasztása.

A gumimembrános hidrofor tartály működése egyszerű. Amikor a szivattyú üzemel, a víz a csőhálózaton keresztül a tartály gumizsákjába kerül. Ilyenkor a levegő összepréselődik a tartályban. A víz beáramlása megszűnik szivattyú leállásakor. A rendszeren lévő csapon keresztül a víz kifolyik, a nyomását a hidrofor tartályban összenyomott levegő látja el. Amint a víz nyomása a nyomáskapcsolón beállított bekapcsolási érték alá csökken, a kapcsoló bekapcsolja a szivattyút.

A fentiekből átható, hogy a hidrofor tartály alkalmazása nélkül, például már egy pohár víz elvétele esetén is elindulna a szivattyú. De ha alkalmazunk egy hidrofor tartályt, akkor az, hogy a szivattyú mikor kapcsol be és ki, kizárólag attól függ, hogy a hidrofor tartály hasznos űrtartalma mekkora.

A szivattyuwebaruhaz.hu készéggel áll a rendelkezésére, amennyiben hidrofor tartályra van szüksége! A hidrofor tartály kiválasztásában is segítséget nyújtunk, illetve hatalmas, valós raktárkészletünkből rövid határidővel szállítani is tudjuk, többféle kivitelben, kedvező áron!

0 hozzászólás

A szennyvíz szivattyú egy olyan típusú szivattyú, mely szennyvizet szállít, amelyben előfordulnak szuszpendált (nem szilárd) szennyeződések. A szennyvíz szivattyúk lehetnek felszíni vagy búvár, merülő kivitelűek. Általánoságban elmondhatjuk, hogy a felszíni szennyvíz szivattyú nem tud felszívni, annak ráfolyásosnak kell lennie, de vannak olyan szivattyúk, amik akár fel is tudják szívni alacsony mélységből. Szennyvíz szállítására jobb megoldás a búvár vagy merülő szennyvíz szivattyú, melyet a szennyvízbe merítünk.

Felhasználási területük

Az átemelő szennyvíz szivattyú ipari vagy lakossági, háztartási szennyvíz átemelésére, csatornák szennyvízének szivattyúzására alkalmazható. Ilyen szivattyúkat találunk a szennyvíztisztító üzemekben, telepeken is. Lakossági, háztartási szennyvízszivattyút általában akkor alkalmazunk, ha a háztartásban lévő szennyvízcsatorna kifolyási pontja alacsonyabban van, mint pl. az utcai szennyvízhálózat és/vagy nagyobb távolságra van az ingatlanunktól. A szennyvízszivattyút a szennyvízakna aljára kell beépíteni.

Mivel a szennyvízszivattyú be van merítve a szennyvízbe, ezért merülő szennyvíz szivattyúnak is nevezzük. Ezek a szennyvíz átemelő szivattyúk lehetnek manuális vagy automatikus működésűek. Az automatikus működést többnyire úszókapcsoló biztosítja, mely a szivattyúra van felszerelve, de alkalmazhatunk külső, nem a szivattyúra szerelt vezérlési megoldást is. A manuális működésű szennyvíz szivattyút egy kapcsoló segítségével tudjuk használni, mely általában nem tartozéka a szivattyúnak. Inkább az automatikus működésű szennyvíz szivattyút javasoljuk a felhasználói hibák csökkentése érdekében.

A szennyvíz szivattyú, szennyvíz átemelő szivattyú, egy speciális szennyvíz szivattyú, melynek tervezése és építése lehetővé teszi szuszpendált (nem szilárd) részek szállítását. Kiviteltől függően, általában 5-10 m betáp kábellel rendelkezik, az automatikus típusok úszókapcsolóval is fel vannak szerelve. Kiviteltől függően választhatók egy- és három fázisú kivitelben is. Háztartási vagy lakossági használatra többnyire az egyfázisú típusok is elegendőek, ipari szennyvízszivattyú esetén inkább a háromfázisú.

0 hozzászólás

Sokszor felmerül a kérdés, hogy milyen házi vízművet vegyek? Melyik a legmegfelelőbb házivízmű számomra? Sokan nem tudják, hogy milyen mennyiségű víz nyerhető ki egy hidrofor tartályból.

Sokan abban a tévhitben élnek, hogy ahány literes a hidrofor tartály, akkor abból annyi vizet lehet kinyerni (pl. 100L-es hidrofor tartályból 100L-t). Ez sajnos nem így van. Egy normál vaslemez tartályból a térfogatának csak kb. 20-30%-a nyerhető ki, tehát egy 100L-es tartály esetén kb. 20-30 Liter. Sokkal jobb a helyzet a gumimembrános hidrofor tartály esetén, mert annak az előfeszítési nyomásától függően, akár 40-50% víz is kinyerhető, tehát egy 100L-es tartály esetén kb. 40-50 Liter.

Gumimembrános hidrofor tartály esetén a tartály adattábláján fel van tüntetve a gyár által megadott levegő előtöltési nyomás, melytől lefelé eltérhetünk (így több víz fér a tartályba), de semmi esetre sem szabad, hogy ez az előtöltési nyomás kevesebb legyen mint 1 bar, mert akkor már nagyon kitágul a membrán, ami a tartály meghibásodásához vezet.

Milyen méretű legyen a hidrofor tartály?

Többnyire a házi vízellátok 24L-es hidrofor tartállyal vannak szerelve. Ez a helykihasználás és ár miatt kedvezőnek tűnik, de inkább válaszunk olyan házi vízművet, aminek ennél nagyobb a hidrofor tartálya. Miért? Ez felhasználástól is függ, de ha egy átlagos családi házat veszünk alapul, akkor ott elég gyakran történik vízkivétel és emiatt a szivattyú indokolatlanul gyakran kapcsol be, ami energiapazarlás. Egy átlagos családi házhoz legalább 50L-es, de inkább 80-100L-es hidrofor tartállyal szerelt házi vízművet válaszunk, mely nem fog olyan gyakran bekapcsolni, mint a kisebb űrtartalmú házi vízmű.

A hidrofor tartály karbantartása és idő közönkénti ellenőrzése

Fontos még, hogy rendszeres időközönként, ellenőrizzük a tartályban lévő levegő előtöltési nyomást. Ehhez áramtalanítsuk a szivattyút, engedjük ki a csapon a vizet és csapot hagyjuk nyitva. Ezután ellenőrizzük a pumpaszelepen egy keréknyomásmérővel a levegő nyomását. Amennyiben ez kevés, akkor egy lábpumpa vagy kompresszor segítségével növeljük meg a levegő nyomását. Ezután zárjuk el a csapot és helyezzük áram alá a szivattyút. Általánoságban elmondhatjuk, hogy minél nagyobb a gumimembrános hidrofor tartály űrtartalma annál kevesebb karbantartást igényel, tehát kisebb űrtartalmú tartályok esetén legalább 2-4 havonta, nagyobb űrtartalmú tartályok esetén 4-6 havonta ellenőrizzük a tartály levegő nyomását. De különleges esetekben ettől gyakrabban és ritkábban is szükséges lehet. De ha figyeljük a szivattyú működését, akkor tapasztalat útján is meg tudjuk határozni, mert ahogy fogy a levegő, úgy ugyanolyan kivett vízmennyiség mellett, hamarabb kapcsol be a szivattyú.

0 hozzászólás