Tűzoltó szívótömlő csatlakozásokkal B75/9m |
Tűzoltó szívótömlő csatlakozásokkal B75/8m |
Tűzoltó szívótömlő csatlakozásokkal B75/7m |
Tűzoltó szívótömlő csatlakozásokkal B75/6m |
Tűzoltó szívótömlő csatlakozásokkal B75/5m |
Tűzoltó szívótömlő csatlakozásokkal B75/4m |
Tűzoltó szívótömlő csatlakozásokkal B75/3m |
Tűzoltó szívótömlő csatlakozásokkal B75/2m |
Tűzoltó szívótömlő csatlakozásokkal C52/9m |
Mint minden eszköz, úgy a szivattyú hibátlan működése is a kisebb-nagyobb alkatrészek harmóniájának köszönhető. Az eszköz úgy van kialakítva, hogy sallangmentes legyen: nincs felesleges alkatrész, és legfeljebb az számít, hogy egy nem várt meghibásodás esetén könnyű vagy épp nehéz-e cserélni az adott alkatrészt. A tömítések, szimeringek, kondenzátorok, csatlakozóperemek és csatlakozók, valamint a tengelykapcsolók és szelepek mellett kiemelt szerepet kap a járókerék.
Mikor fontos a járókerék?
A járókerék a térfogat-kiszorítás elvén működő szivattyúknál használatos, és ahogy a neve is mutatja, egy olyan szerkezeti elemről beszélünk, ami energiaátalakítást végez mozgásának segítségével. A folyadékok mozgatásakor örvényalakú járókereket használunk, és az alkatrész egyik legfontosabb elemeinek a lapátokat tartjuk, amelyeknek száma a fordulatszámmal általában fordított arányban állnak. A járókerék a centrifugál-szivattyúknál és az örvényszivattyúknál számít lényeges elemnek. Az örvényszivattyúknál például olyan járókereket használnak, amiknek radiálisan elhelyezett lapátjai vannak; a motor által mozgatott járókerék lapátjai adják a nyomatékot a szívócsonkon belépő, majd a nyomócsonkon kilépő folyadéknak.
Járókerék-típusok
A szivattyúkat a járókerék kialakítása alapján is csoportosíthatjuk. A centrifugál-szivattyúk esetében van forgó és folyadékgyűrűs változat, előbbit tovább boncolgatva pedig beszélhetünk radiális, félaxiális, csatornás, vortex vagy épp axiális járókerékről. A térfogat-kiszorítás elvén működő szivattyúk esetében forgó és alternáló típusok vannak, előbbinél piskótalapátos, utóbbinál membrán járókerék segíti a működést. Alapanyagát tekintve ritkábban szilumin, gyakrabban inkább műanyag és acél, ha viszont nem tiszta vizet, hanem szennyvizet vagy diszperz darabokat tartalmazó vizet szállít az adott szivattyú, akkor nagy keménységű acélt alkalmaznak. A tartósság érdekében poliuretánnal is ki szokták burkolni a lapátokat, amely így tovább bírja a gyűrődést, ha a mozgatni kívánt víz nagyobb darabokat is tartalmaz.
Tény, hogy a főzéshez és a mindennapi fürdéshez nem feltétlenül kell értenünk a víz „működését”. Ha azonban azt szeretnénk, hogy a szivattyúnk megfelelően működjön, akkor érdemes tisztában lennünk egy s mással. Nem árt, ha ismerjük a fizikai tulajdonságait – úgy, mint a sűrűsége és a fagyáspontja, illetve egyéb sajátosságait – például a víztisztítás mikéntjét és a vízkő létrejöttének okát.
Már az iskolában is megtanultuk, hogy a víznek H2O a kémiai képlete, hiszen hidrogén és oxigén atomokból épül fel. Színtelen, szagtalan, normál körülmények között folyékony anyag – ha azonban módosítjuk a fizikai körülményeket, akkor megváltozik a halmazállapota. Amennyiben a hőmérséklet 0°C (azaz fagypont) alá süllyed, akkor a víz megfagy és létrejön a szilárd halmazállapotú jég. Ha azonban növeljük a hőmérsékletet, és 101,3 kPa nyomáson 100 fok fölé hevítjük, akkor a vízből légnemű gőz lesz.
A víz kémiai és fizikai tulajdonságai meghatározzák a szállításának, tisztításának és tárolásának lehetőségeit. Mindezekhez érdemes figyelembe venni például a sűrűségét, a viszkozitását, az oldóképességét és a keménységét.
- A víz sűrűsége 0 és 100 Celsius fokon belül 999,84 és 958,35 kg/m³ között változik.
- A dinamikai viszkozitása ugyanilyen körülmények esetében 17,893 és 2,822 Ns/m³ között mozog.
- A víz kiváló oldószer, hideg állapotában a gázokat, melegen pedig a szilárd anyagokat oldja jobban.
- A keménységét az alkáliföldfémek aránya határozza meg – ha például sok benne a kalcium és a magnézium, akkor keménynek számít.
További fontos tulajdonsága az oldottoxigén-tartalom, ez ugyanis a fémcsövek esetében befolyásolja a korrózióvédelmet. Ez különösen hangsúlyos lehet például a különböző műszerek, berendezések és szivattyúk esetében, hiszen nagy mértékben befolyásolhatja az eszközök élettartalmát.
A víz az életünk nélkülözhetetlen része. Érdemes tisztában lenni a fizikai és kémiai tulajdonságaival, hiszen ezek nagyban befolyásolják a felhasználási lehetőségeit. A szivattyúk kialakításakor a szakértők mindezekkel számolnak, és ezek fényében alakítják ki a berendezéseket, így azok minden körülmény között biztonságosan és hatékonyan funkcionálnak.
Szivattyúvásárláskor az első és legfontosabb, hogy tudjuk mire szeretnénk használni a berendezés – melegvíz keringetésre, medence tisztításra vagy éppen a kerti kút hasznosítására. Fontos kérdés, hogy szennyvizet vagy tiszta vizet akarunk-e kinyerni vele, nem mindegy, hogy mi a tervünk vele. Szintén fontos tisztázni, hogy milyen üzemi vízszintben gondolkozunk.
Egy berendezés megvásárlásakor rendkívül hangsúlyos az ár-érték arány, ami a szivattyúk esetében az ár-teljesítmény arányt jelenti. Ennek megállapításához ismernünk kell a legfontosabb paramétereket – mindenekelőtt a jelleggörbét.
Ennek definiálásához először is tisztáznunk kell néhány fontos dolgot.
Egyrészt egy általános szivattyú esetében megkülönböztethetünk egy szívó és egy nyomó oldalt – a szállított folyadék a berendezés egyik feléből jön és a másik fele felé tart. Másrészt az eszköz teljesítménye korlátozott, hiszen nem képes a végtelen magasságba emelni a folyadékot.
A jelleggörbe nem más, mint a szállítómagasság vagy a nyomáskülönbség, illetve a térfogatáram közötti kapcsolat. Szakavatott szem rengeteg információt ki tud olvasni ebből az adatból, nem véletlenül ez az egyik legfontosabb paraméter. A jelleggörbe tökéletesen le tudja írni egy szivattyú hidraulikai teljesítményét.
Ez az adat a szivattyú nyomásképességének és a folyadékszállító kapacitásának kapcsolatát mutatja be, ezért könnyedén kiolvasható belőle a tényleges teljesítmény. Tehát ez a letesztelt és megbízható paraméter mutatja meg, hogy az adott szivattyú milyen magasra tud egy adott folyadékmennyiséget elszállítani. A hosszú távú működés szempontjából az ideális görbe középen helyezkedik el.
Éppen ezért fontos, hogy a vásárlás előtt pontosan tisztában legyünk azzal, hogy milyen feladat elvégzésére szánjuk a berendezést. Hiszen máshogy ideális a „görbülete” a melegvíz keringető- és máshogy a vízforgató szivattyúknak.
A keringető szivattyú feladata a melegvíz továbbítása, tehát lényegében a fűtési rendszer működtetése. Éppen ezért ez a berendezés a rendszer lelke és nélkülözhetetlen alkotó eleme. Nem mindegy tehát, hogy milyen típust választunk, hiszen a minőségi szivattyúval szemben megannyi elvárás létezik. A megbízhatóság, a pontosság és a hosszú élettartam tekintetében egyaránt kiválónak kell lennie, mert csak így lehet „méltó” kiegészítője a fűtése rendszernek.
A mérnökök precíz munkájának köszönhetően a WILO termékcsalád minden tagja kifogástalanul működik. A pontos és precíz működés elvárásainak ugyanannyira megfelelnek, mint a megbízhatóság kritériumának. A szivattyúk működésében csak kivételes esetben fordulhat elő probléma, így a hosszú élettartam karbantartási munkálatok nélkül is elérhető.
A webshopunkban is elérhető nedvestengelyű WILO Yonos PICO fűtési keringető szivattyú minden szempontból ideális választás. Az elektronikus szabályozással ellátott nagy hatásfokú, csavarzatos szivattyú teljesítményét és a folyamatban lévő fogyasztást a beépített folyadékkristályos kijelzőn nyomon követhetjük. Különleges kialakításának köszönhetően a szivattyú szerszám nélkül is csatlakoztatható.
Ez a berendezés az ipari használaton felül a háztartási klímaberendezések és a meleg vizes fűtési rendszerek esetében egyaránt alkalmazható. Motorja ellenáll a blokkolási áramnak, így kiemelkedően biztonságos és stabil működés jellemzi.
A fűtési rendszerek nélkülözhetetlen alkotóeleme a szivattyú, amelyek kiváló minősége elengedhetetlenül fontos. A WILO termékcsalád tagjai között megtalálhatja a minden szempontból ideális termékeket– a legjobb szivattyú kiválasztásához forduljon munkatársunkhoz és kérje szakmai tanácsát.
A népszerű és gyakran alkalmazott fogaskerekes szivattyú a
térkiszorítási elven működő szivattyúk közé tartozik, és tulajdonképpen igen
egyszerű és kedvelt szerkezetnek számít.Az eszköz szelepek nélkül és egyenletes folyadékszállítással dolgozik, a közeg
áramlását pedig egymáson gördülő fogaskerekek használatával éri el. Megbízható
és tartós megoldás, amely képes nagy fordulatszámon járni és nagy nyomást
előállítani, viszont a típus csak kenőképes folyadékok szállítására alkalmas.
Mit kell tudni a fogaskerék-szivattyúról?
A fogaskerék-szivattyú annak köszönheti népszerűségét, hogy egyszerű és olcsó energia-átalakító,
vagyis rendkívül letisztult elven szállítható vele folyadék.
A legkisebb mérettel és fajlagos tömeggel rendelkező szivattyútípus a mozgási
energiát alakítja át hidraulikus energiává, ezért nem véletlen, hogy
megjelenése után kiemelt szerepet kapott a hidrosztatikus rendszerek
elterjedésében.
Működésekor a homlokoldaluknál síklapokkal határolt fogaskerekek vákuumot
hoznak létre a mozgásukkal, így a szívótérben megnő a térfogat. A szállítandó
folyadék a külső nyomás hatására megtölti a szívóteret, megforgatja a
kerekeket, és a nyomótérbe kerül, ahonnan nagyobb része a nyomócsőbe távozik.
A fogaskerekes szivattyúk kialakítása
Két fogaskerékszivattyú-típust különböztethetünk meg: a külső fogazású mellett
létezik belső fogazású kialakítás is.
Ha versenyt kéne hirdetnünk közöttük, akkor a belső fogazású győzne, mivel
használata több előnnyel is bír. Egyrészt a típus szét-és összegördülésének
szöget sokkal nagyobb, mint a másik kialakításúnak, másrészt az ebből fakadó
előnyök (így például a nagyobb folyadéksebesség) miatt kisebb a kavitáció
veszélye. A szivattyút nagyobb fordulatszámon is üzemeltethetjük, valamint
kisebb a folyadékszállítás ingadozása is.
Főbb elemeinek számít a fogaskerékpár, a csapágyház, a szivattyúház, a
házfedelek, a tengelytömítés, valamint a csapágyak és az axiális tömés.