Népszerű és megbízható? A fogaskerék-szivattyú működési elve

A népszerű és gyakran alkalmazott fogaskerekes szivattyú a térkiszorítási elven működő szivattyúk közé tartozik, és tulajdonképpen igen egyszerű és kedvelt szerkezetnek számít.Az eszköz szelepek nélkül és egyenletes folyadékszállítással dolgozik, a közeg áramlását pedig egymáson gördülő fogaskerekek használatával éri el. Megbízható és tartós megoldás, amely képes nagy fordulatszámon járni és nagy nyomást előállítani, viszont a típus csak kenőképes folyadékok szállítására alkalmas.

Mit kell tudni a fogaskerék-szivattyúról?

A fogaskerék-szivattyú annak köszönheti népszerűségét, hogy egyszerű és olcsó energia-átalakító, vagyis rendkívül letisztult elven szállítható vele folyadék.
A legkisebb mérettel és fajlagos tömeggel rendelkező szivattyútípus a mozgási energiát alakítja át hidraulikus energiává, ezért nem véletlen, hogy megjelenése után kiemelt szerepet kapott a hidrosztatikus rendszerek elterjedésében.
Működésekor a homlokoldaluknál síklapokkal határolt fogaskerekek vákuumot hoznak létre a mozgásukkal, így a szívótérben megnő a térfogat. A szállítandó folyadék a külső nyomás hatására megtölti a szívóteret, megforgatja a kerekeket, és a nyomótérbe kerül, ahonnan nagyobb része a nyomócsőbe távozik.

A fogaskerekes szivattyúk kialakítása

Két fogaskerékszivattyú-típust különböztethetünk meg: a külső fogazású mellett létezik belső fogazású kialakítás is.
Ha versenyt kéne hirdetnünk közöttük, akkor a belső fogazású győzne, mivel használata több előnnyel is bír. Egyrészt a típus szét-és összegördülésének szöget sokkal nagyobb, mint a másik kialakításúnak, másrészt az ebből fakadó előnyök (így például a nagyobb folyadéksebesség) miatt kisebb a kavitáció veszélye. A szivattyút nagyobb fordulatszámon is üzemeltethetjük, valamint kisebb a folyadékszállítás ingadozása is.
Főbb elemeinek számít a fogaskerékpár, a csapágyház, a szivattyúház, a házfedelek, a tengelytömítés, valamint a csapágyak és az axiális tömés.