A szivattyú téliesítése: útmutató

A szivattyú érzékeny műszer, és bár vannak olyanok, amelyeket a legzordabb körülmények közé terveztek, azért nem árt rájuk odafigyelni. A használat és a tárolás kulcsfontosságú egy szivattyú minél hosszabb élettartamát tekintve. Különösen veszélyes időszak egy szivattyú „életére” a tél, a fagypont alatti hőmérséklet ugyanis olyan károkat okozhat egy készülékben, hogy az akár végzetes is lehet. Mielőtt még mindenki ész nélkül elkezdené biztonságos helyre vinni a szabadban lévő szivattyúkat, egy dolgot azért tisztáznunk kell. Azok a szivattyúk vannak a legnagyobb veszélyben, amelyek a fagyhatár felett teljesítenek szolgálatot. A kerti tó, a medence, vagy akár az esővízgyűjtő szivattyúit mindenképp fel kell szedni, és a megfelelő eljárás után olyan helyre kell vinni, ahol átvészelheti a nagy fagyokat.

Mikor kötelező a téliesítés?

A hideg önmagában nem okoz problémát, nincs káros hatással a szivattyúra. Azonban ha a hőmérő higanyszála tartósan nulla fok alatt van, akkor jobb megelőzni a problémát. Ugyanis a fagy komoly gondokat okozhat a szivattyú működésében, főleg ha fel nem használt folyadék marad benne. Az állandó fagy hatására a víz kitágul, ami súlyosan károsíthatja, sőt, akár teljesen tönkre is teheti a berendezés alkatrészeit.

Magyarországon a fagyhatár körülbelül 50 centiméterre van a talajszinttől, ezért azt szoktuk javasolni, hogy azokat a szivattyúkat, amelyeket nem óhajtanak beszedni télen, lehetőleg 80 centiméteres, vagy annál nagyobb mélységben helyezzék el. A fagyhatár fölött elhelyezett szivattyúk esetében viszont nincs mese, azokat mindenképp fel kell készíteni a télre. Ezeket a berendezéseket nem elég csupán eltenni a pincébe, vagy a garázsba, a szakszerűtlen tárolástól ugyanis szintén komoly károsodást szenvedhetnek. A téliesítés során biztosítjuk, hogy a szivattyú tavasszal is, és lehetőleg még hosszú éveken át tökéletesen működjön.

Milyen gondok jelentkezhetnek?

Ha a búvárszivattyú tartályai és áramláskapcsolója nem fagyálló, akkor bizony komoly problémára számíthatunk. Ennek megelőzése érdekében ajánlott a kapcsolókat olyan helyen tartani, ahol a téli hónapokban nincsenek kitéve a mínuszoknak. Akár sikerül ezt megoldani, akár nem, rendkívül hangsúlyos, hogy áramtalanítsuk őket. A felszíni kerti szivattyúk esetében kicsit más a helyzet, hiszen ezt a berendezést teljes egészében fagytól védett helyre kell vinni. Ellenkező esetben a mínuszok komoly kárt tehetnek benne, hatására a belső rész, de akár a borítás is szétrepedhet.

A téliesítéssel mindez megelőzhető

A legfontosabb feladat: a víztelenítés

A ház körüli szivattyúk döntő többségének a víz továbbítása a dolga, ezért egyáltalán nem meglepő, hogy a bennük lévő víz komoly gondokat okozhat a fagyás során. Tudvalevő, hogy a megfagyott víz tágul, ami azért jelent nagy gondot a szivattyúnak, mert egész egyszerűen szétrepesztheti a belső szerkezetet, de kritikus esetek során akár még az is előfordulhat, hogy a külső borításban tesz kárt a nagy hideg. A szivattyút tehát vízteleníteni kell, de nem elég, ha kirázzuk, vagy kicsöpögtetjük a rendszerből a nedvességet, ezzel a megoldással sajnos biztos, hogy marad egy kis nedvesség a szivattyúban. A legjobb és egyben legegyszerűbb módja a szivattyú víztelenítésének, ha kompresszorral kifújatjuk a berendezésből a vizet. A gyakorlatban ez nem is olyan bonyolult. A szivattyút áramtalanítva és leválasztva a rendszerről, kifolyatjuk belőle a vizet, hiszen a nagy része magától is távozik a szivattyú belsejéből. Ezt követően a szivattyúra csatlakoztatva a kompresszort, minden csepp vizet, ami a rendszerben maradt, kifúvatunk belőle. Ezt sajnos nem tudjuk megkerülni, ugyanis a kompresszorral érhető el a legegyszerűbben, hogy minden csepp nedvesség távozzon a szivattyú belsejéből. Ha biztosra akarunk menni, akkor ezt kell használnunk.

Tárolás

Mindenképp olyan helyen kell tárolni a leszerelt és víztelenített szivattyúkat, ahol nem érheti őket még véletlenül sem a nagy hideg. Nem szükséges persze szobahőmérsékleten tartani ezeket a berendezéseket, de arra figyelni kell, hogy a tárolóhelyiség hőmérséklete ne essen fagypont alá. Egyéb különleges elvárás nincs a tárolás helyével kapcsolatban, azt leszámítva persze, hogy a szivattyút ne csak a mínusz fokok, de még esetleges mechanikai sérülések se veszélyeztessék.

Karbantartás

Az őszi víztelenítés során egyúttal érdemes elvégezni a szivattyú karbantartási, ellenőrzési munkálatait is. Ha már úgyis víztelenítjük és leszereljük a szivattyút, akkor a belsejéből az esetleges szennyeződéseket jó, ha eltávolítjuk. Ugyanígy az elhasználódott tömítéseket, megkopott alkatrészeket sem árt kicserélni, hogy minden rendben legyen a tavaszi „újrakezdésre”.

Otthon vagy szervizben?

A szivattyú téliesítését van, aki otthon, saját kezűleg végzi, hiszen alapvetően nincs szó olyan nagyon bonyolult műveletről. A szerszámok és műszerek felhasználószintű ismerete, és egy kis kézügyesség bőven elegendő hozzá, de az is teljesen érthető, ha valaki nem akarja ilyesmire pazarolni az idejét. Utóbbiaknak azt szoktuk javasolni, hogy forduljanak szakszervizhez, pláne, mert bizonyos kiterjesztett garanciális feltételeknek köszönhetően egyesek ingyen, vagy legalábbis rendkívül kedvező feltételekkel vállalják a szakszerű téliesítési, és karbantartási munkák elvégzését.