Milyen típusú szivattyúk léteznek?

Miből lehet választani, és melyik mire jó?

A szivattyúknak két nagy csoportja létezik:

·        a térfogat kiszorítás elvén működő és

·        az áramlástechnikai elven működő rendszerek.

Térfogat kiszorítás elvén működő szivattyúk

Más néven volumetrikus szivattyúk a behatárolt munkatér térfogatának változtatásával látják el a folyadék-és zagyszállító szerepet. A változtatást valamilyen kiszorítóelem végzi, ezeknek a típusoknak az alkalmazott technológiától függően számos alfajuk létezik.

Tipikus megoldások

-         Hengeres

-         Búvárdugattyús

A folyamatos és zökkenőmentes áramlást egyenirányító szelepek, valamint jellemzően a kiszorítóelem meghajtásáért felelős forgattyús hajtőmű biztosítja.

A rendszerint elektromotorral meghajtott forgattyús hajtómű tengelyén a forgómozgást alternáló mozgássá konvertáljuk: ennek eredménye, hogy a dugattyú egy szabályozott, egyenletes szívó-és nyomóütemet generál a munkatérben. A szívószelep, amikor a dugattyú a hajtómű felé mozog, lehetővé teszi folyadék beáramlását, ellenkező ütemben pedig lezárja a bemeneti csatornát. A nyomószelep épp ellenkezőleg működik. Az áramlás a szelepek váltott ütemben történő nyitása végett lesz egyirányú. A szivattyúkban elhelyezkedik egy úgynevezett szűrőkosár, melynek feladata a beáramló folyadék megszűrése azoktól a szennyeződésektől, szilárd tárgyaktól, amelyek a rendszer működését megakadályoznák, vagy károsítanák a szivattyút, dugulást okoznának, vagy épp szelepfennakadást. A szűrőrendszerbe épül be az úgynevezett lábszelep, amely visszacsapó szelepként megakadályozza, hogy a szivattyú kiürüljön, amikor leáll az üzem, így - feltöltött állapotban - könnyedén indítható marad.

A fenti elvből következik, hogy a szivattyú szállítása szakaszos, hasonlóan egy benzin-vagy dízelüzemű autó motorjának működéséhez. A szivattyú a létrejött nyomáskülönbséggel, lökésszerű mechanikai folyamatokkal, ütemesen szállítja a folyadékot, zagyot. A szivattyúk fő paraméterét, a folyadékszállító képességét méretének függvényében szoktuk megadni. Nagy teljesítményű szivattyúk esetében a m³/óra, vagy a m3/perc mértékegység használatos. Kis teljesítményű szivattyúk esetében a szokásos mértékegységek a liter/óra, vagy a liter/perc. Működési jellegéből következően ennek a szivattyútípusnak a legfőbb hátránya az egyenetlen folyadékszállítás, amit szabályozni szükséges, erre a kiegyenlítésre a tervezők légüst-technológiát vagy kettős ütemű dugattyút használnak.

Komoly probléma még ezeknél a berendezéseknél a megfelelő tömítés megoldása. A munkatér semmiképp sem kerülhet kapcsolatba a külső térrel. Amennyiben nem megfelelő tömítést alkalmazunk a szívó-oldalon, csökkenhet a szállítható folyadék mennyisége, a szivattyú hatékonysága, valamint élettartama is sérülhet, a nyomó oldalon pedig szivárgás, esetleg a nagy nyomás miatt balesetveszély is keletkezhet. Előnyük viszont, hogy szinte bármekkora víznyomás elérhető általuk, ez akár több száz bar is lehet.

A másik hasonló típus a membránszivattyúk osztálya.

A működési elvük alapvetően nem különbözik, de a technológiai szerkezetük igen. A munkaterületet itt nem dugattyú, hanem egy rendkívül intelligens, hajlékony, alakuló membrán veszi körül. Ahhoz, hogy a szívó-nyomó hatás létrejöjjön, természetesen a membrán térforgatát kell változtatni, így jön létre a folyadék szállítására alkalmas nyomás, a membrán közvetíti a megfelelő mozgási energiát.Ez a membrán jellemzően textilbetétes gumi, esetleg műanyag lehet, ami biztosítja a megfelelő élettartamot és a stabil, üzemszerű működést.Ezeknek a szivattyúknak az előnye a rendkívüli egyszerű szerkezet, a könnyű javíthatóság és a magas élettartam. Tömítési problémáik nincsenek, csak a szelepek megfelelő időközönkénti – minimum fél év – karbantartásával kell szakembernek foglalkoznia. A membrán is elkopik, megreped egy idő után, de szerencsére ennek élettartama jellemzően – szokásos használat mellett – nagyon hosszú, akár években mérhető is lehet.

A szakaszos szállítás problémája itt is fennáll, azonban ez ugyanolyan eszközökkel kezelhető, mint a dugattyús szivattyúknál. A membránszivattyúk legnagyobb hátránya, hogy jóval kisebb víznyomás előállítására képesek, mint dugattyús társaik. Ennek oka a membrán behatárolt rugalmassága, amely a fizikai keretek között nagymértékben nem növelhető.

Szeretne még többet tudni a szivattyúkról és a működésükről? Tanácstalan, milyen szivattyú szolgálná ki leginkább az Ön igényeit? Kérdezze szakemberünket, és pontos, érthető választ fog kapni, amely segíti a megfelelő döntésben.

Állunk rendelkezésére szakmai, műszaki kérdése esetén – vegye komolyan a szivattyúhasználat megtervezését, hiszen így rengeteg későbbi, felesleges bosszúságtól kímélheti meg magát.