Így dolgozik értünk: a centrifugál-szivattyú!

A korábban bemutatott csavarszivattyú és fogaskerék-szivattyú után jöjjön egy másik népszerű típus: a centrifugál szivattyú, amelyet a perdületváltozás elvén működő típusok közül az egyik legtöbbet alkalmazott változatnak tartanak. A centrifugál-szivattyú népszerűsége annak köszönhető, hogy a perdületváltozás egyszerűen hasznosítható elvével hatékonyan növelhető meg az áramoltatni kívánt folyadék mozgási energiája.

A centrifugál-szivattyú helye a többi szivattyú között

A szivattyúkról mindannyian tudjuk, hogy a folyadék szállítása (vagy épp emelése) a legfontosabb feladatuk, de a különböző típusok eltérő elvek alapján működnek. A térfogat-kiszorításos szivattyúk a tartály térfogatának változtatásával érik el céljukat (ilyen például a már bemutatott fogaskerék-szivattyú és csavarszivattyú); a sugárszivattyú Bernoulli-törvényét, az elektromágneses szivattyú pedig az elektromosságot; aztán ott van a lényomásos vízemelő, vagyis a Mammut-szivattyú. Az, hogy melyik típust alkalmazzuk, nagyban meghatározza a felhasználási terület; mindegyiknek megvan az előnye, nekünk pedig csak azt kell tudnunk, hogy az adott tevékenységet melyik kialakítás szolgálja ki a legjobban. Címszereplőnk, a centrifugális szivattyú a térfogat-kiszorítás elvét használja, és másik gyakori neve az örvényszivattyú. Ha tovább boncolgatjuk, beszélhetünk egyfokozatú és többlépcsős kialakításról; utóbbi esetben a felhasználónak lehetősége van arra, hogy fokozza a nyomást is.

Mi kell tudni a centrifugál-szivattyúról?

A centrifugál-szivattyú a szerkezetben lévő és forgó járókerék által keltett mesterséges örvényt használja fel. A járókerék széleinél kilépő folyadék nagyobb mozgási energiával rendelkezik, mint a belépő, ezért a közeg felgyorsul, és az örvény az áramoltatni kívánt folyadékot arra készteti, hogy távolodjon el a tengelytől. A centrifugál-szivattyú tehát a forgómozgást használja működése során, és a benne lévő járókerék, valamint az azt meghajtó motor jelenti a legfontosabb alkatrészeket.